Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

lem Istentől megjövendölt fia. Ezt Isten kedvelt- je, Adalbert püspök, később hite őszinteségéért a kereszténység fehér ruhájába öltöztette Esztergomban és ő lett lelki gyámola. Akkor az István nevet kapta. Hisszük, hogy Isten is ezt akarta, mert ami István a görög nyelvben, korona a latin beszédben."

Alább így folytatja legendáját a híres főpap:

„A boldog Szent István király Esztergom városában született s már gyermekkorában teljességgel átitatta a grammatika tudománya. A kisdedévek elmúltával, miután a serdülőkor első lépcsőfokára lépett, apja összehívta Magyarország főembereit és az utánuk következő rendeket s a közös tárgyalás tanácsa szerint fiát, Istvánt a nép élére állította, hogy uralkodjék őutána, és ennek megerősítésére mindet külön-külön megeskette. Ezután betelvén napjai [...] e világ haszontalan viszontagságait égi örömmel cserélte fel..."

Noha Hartvik püspök szerint a főemberek esküt tettek István mellett, trónutódlása korántsem volt zökkenőmentes. Hogy a történetekben ellenlábasként fellépő Koppány milyen rokoni kapcsolatban állt az Árpádokkal, nem tudjuk, annyi azonban a Géza által kicsikart esküből biztosan kiderül, hogy az ősi törvény szerint valószínűleg nem István volt a fejedelmi cím egyedüli várományosa. Kettejük viadalából mindenesetre István került ki győztesen. Korábbi ígéretéhez híven a 998-ban zajlott veszprémi csata em9