Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

még aznap közölte, hogy nem csak Esztergomban, hanem Szobon és Pest környékén is megmozdult a föld.

Hasonló földlökés volt tapasztalható 1934-ben is. Mindössze néhány másodpercig tartott, de így is nagy riadalmat keltett, és ezúttal komolyabb károkat is okozott. A legtöbb kémény a kaszárnyában és a kórházban dőlt le. Hasonló történt a polgármesteri házzal is. A Rochlitz-féle ház kéménye is nagy robajjal omlott össze, a ferencesek templomának tetején álló szobor feje leesett, és dr. Schleiffer Mátyás rendelőjének a teteje is beszakadt. Amint később Simon Béla, a budapesti földrengési obszervatórium asszisztense megállapította, az esztergomi rengés nem tektonikus, tehát erőszakos földréteg eltolódás volt, hanem egy nagyobb beomlás okozta a megrázkódtatást. Esztergom alatt egy hatalmas barlang lehetett, amit a víz vájt ki, hiszen köztudomású, hogy a város alatt hőforrások is vannak a mélyben és a víz az idők folyamán barlangot vájt magának a mészkőben. Bizonyára összefüggésben van a történet azzal az 1927-ben történt eseménnyel, amikor a strand forrása egy időre elakadt, majd később ismét a régi erejével kezdte sugározni a vizet, amely az 1934-es katasztrófa előtt már két héttel igen zavarossá vált. Elképzelhető, hogy már akkor volt valamiféle mozgás a mélyben, csak lényegesen kisebb erejű. A valódi, tektonikus földmozgás egészen más jellegű és sokkal veszedelmesebb, pusztítóbb lehet, ám a szakemberek állítása szerint Esztergom olyan terület, ahol ez nem fordulhat elő, komoly aggodalomra tehát nincs oka az itt élőknek.

70