Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)
mentése után, 1976-ban kerülhetett sor Lékai László érsek kinevezésére, aki a „puhuló" diktatúra lehetőségeit kihasználva újított meg és hozott létre új, kisebb egyházi intézményeket (templomok, lelkigyakorlatos ház Leányfalun, farkasréti Szeretetotthon stb.). A kommunista rendszer megszűnte után azonban a főegyházmegye lehetőségei alaposan megváltoztak. Számos iskola és intézmény került vissza egyházi kézbe, vagy indult újra, köztük Esztergomban a szeminárium régi épülete és a Vitéz János Tanítóképző Főiskola. 1993-ban került sor az egyházmegye határainak újabb rendezésére II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű apostoli konstitúciójával. Paskai László bíboros idején a megcsonkított egyházmegye lemondott szigetközi és nógrádi plébániáiról, viszont megkapta az időközben megnövekedett Budapest teljes területét, valamint az Esztergom és Budapest közötti területeket. Ezzel együtt a föegyházmegye nevébe is fölvette az esztergomi mellé a „budapesti" elnevezést, központja pedig a budai érseki palotába költözött. Egy beszélgetés során Paskai László a következőkkel indokolta az érsekség nevének megváltoztatását és Budapestre költözését: „Az esztergomi volt az egyetlen püspöki, pontosabban érseki székhely, amelynek nem volt egyházmegyéje, hiszen azt Trianonnal elcsatolták. Volt olyan nap, hogy két ízben is a fővárosba kellett utaznom hivatalos ügyek intézése érdekében, hiszen köztudomású, hogy Magyarországon minden a fővárosban dől el." Lehet, hogy kényszerűen, de el kell fogadnunk a nyugalomba vonult főpap érveit... 41
