Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

lelkipásztori szempontból is nehézségeket okozott, már Pázmány alatt tervezték területén újabb püspökségek fölállítását. Ezt végül Mária Terézia királynő tette meg, aki 1776-ban fölállította a besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökségeket, de az esztergomi még így is Európa egyik legnagyobb egyházmegyéje maradt.

1820-ban Rudnay Sándor érsek elrendelte a káptalan és az érseki hivatal visszatérését Esztergomba, ahol 1822-ben Packh János terve szerint új székesegyház alapkövét tették le, amelyet Hild József módosított terve nyomán, több évtizedes munka után 1856-ban Scitovszky János szentelt föl, de csak Simor János idején fejezték be. A székesegyház építése mellett, ugyancsak Hild tervei szerint kezdték el a szeminárium és a kanonoki házak építését. 1842-ben nyílt meg az esztergomi Érseki Tanítóképző. Az új prímá- si székhelyen 1853-ban készült el a Főszékesegyházi Könyvtár épülete, 1882-re pedig a jezsuita kollégium helyén Simor János új érseki palotát építtetett, amely máig magába foglalja az általa összegyűjtött Keresztény Múzeumot is.

A 20. század érsekei közül Serédi Jusztinián elsősorban egyházjogászi tevékenységével alkotott maradandót, utóda, Mindszenty József pedig a kommunista diktatúra elleni harc szimbólumává vált. 1948-ban a kommunista hatóságok letartóztatták, koncepciós perben halálra ítélték, de kegyelmet kapott. 1956-ban kiszabadult a börtönből, majd a budapesti amerikai követségre menekült, ahonnét csak 1971-ben távozhatott nyugatra. (Hagyatékát a Magyarországi Mindszenty Levéltár őrzi.) Fogsága idején az egyházmegyét apostoli kormányzók irányították. Csak Mindszenty föl40