Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

karóhoz kötötték, de meztelen hátát nem korbácsolták meg, hanem tyúk vérével kenték be azon út mellett, amerre Gellért haladt. Mikor a püspök odaért és meglátta, eszébe jutott kegyetlen parancsa. Azonnal leugrott a szekérről, eloldozta a bűnöst, kezét, karját, lábát csókolgatta és ajándékot ígért, hogy kiérdemelje az irgalmat és bocsánatot nyerjen. Bár a püspöki tisztséget nagy gondossággal látta el - írja a legenda -, a remeteséghez sem lett hűtlen. Azon városok közelében, ahová prédikálni ment, egy kis cellát épített magának az erdőség valamely félreeső helyén, hogy ott töltse az éjszakát.

Imre herceg halálával, aki Szent István a felnőtt kort megért egyetlen fiúgyermeke volt és rejtélyes körülmények között vesztette életét, kérdésessé vált a trónutódlás. István leányágon Árpád-házi Orseoló Pétert, Velence szülöttét jelölte utódául, akinek a főpapok és főurak mind fölesküdtek. Rövid uralkodás után azonban Aba Sámuel vezetésével a főurak egy része föllázadt a király ellen, és elűzték trónjáról a „velencésnek" nevezett Pétert. Aba az ellenszegülő mintegy ötven főurat kivégeztette, országlása alatt vérontás vérontást ért.

Tervezett április 22-i koronázását Gellért püspök megtagadta, sőt 1041. húsvétján Marosvásárhelyen fehérbe öltözve a következőket mondotta a szószékről a „pünkösdi királynak":

„A szent nagyböjt fegyelmét a bűnösöknek bűnbocsánatra, az igazaknak jutalmul rendelték. Te azonban, király, megfertőzted azt, mert karddal gyilkoltál. Tőlem is elvetted az atya ne35