Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

Szent Gellért, a Kelen-hegy vértanúja

A legendák, mint „olvasandó dolgok", és az intelmek a középkor irodalmának igen sokszínű, példamutatást és a tanítást célzó emlékei. Számos szent legendája évszázadokkal a halála után íródott, így az addig száj- hagyomány útján terjedő történetek egyre színesedtek, a mai kor embere számára már valóban hihetetlennek tűnő történetekkel gazdagodtak. Gondoljunk például Assisi Szent Ferenc történetére a gubbiói farkassal. A mai értelmezés szerint vélhetően nem farkas volt a gyermekeket, felnőtteket gyilkoló gonosz, aki Ferenc szavára báránnyá szelídült, hanem egy megátalkodott bűnöző.

Gellért püspöknek két legendája maradt fenn az utókor számára. Amint Érszegi Géza, az Árpád-kori legendák és intelmek jegyzetének összeállítója írja, ezen Gellért-legendák egymáshoz való viszonya meglehetősen vitatott. Még az sem bizonyos, hogy melyik keletkezett előbb. Hihetőbbnek tűnik az a változat, amely a kis legendát tekinti korábbi keletkezésűnek, míg a nagy legendáról azt vélik tudni, hogy a 14. században keletkezett és nem más, mint a korábban csak liturgikus célra használt kis legendában szereplő események regényesen kiszínezett változata. A nagy legenda korábbi eredetét ugyanakkor annak rímekben csengő sorai látszanak igazolni, márpedig ez a

31