Az Esztergomi Katolikus Nyári Egyetem V. évét megnyitó ünnepély előadásai (1937)

13

megértetni s azért a szentév lelkiségébe szorosan bekapcsolódik. Mégis csodálkozva fogják látni, hogy az idei programmban egyetlen előadás sem szerepel a szentévről vagy az Oltáriszentségről. Ennek magyarázata, hogy az előkészítő bizottság már a múlt évi kurzus végén jelölte ki lényeges pontjaiban az idei tárgysorozatot, amikor még nem vált bizonyossá, hogy az Eucharisztikus Világkongresz- szusokat rendező bizottság és az Apostoli Szentszék Magyarországot tünteti ki avval, hogy az 1938-ik évi világkongresszust Budapesten megrendezze. Mikor pedig boldog örömmel tudomásul vettük a mi nemzetünknek jutott megtisztelő feladatot, akkor sem láttunk semmi okot ama eredeti szándékunk megváltoztatására, hogy a Nyári Egyetem hallgatói számára főtárgyul a katolikus egyházat tüzzük ki, mert ennek a témának alapos megismerése nemcsak a koreszmék viharában született korszükséglet, hanem egyben előkészület is az Oltáriszentség titkának megünneplésére.

A huszadik század egymásra rohanó eseményei, valamint az azokat hordozó és követő eszme- áramlatok annyira radikálisan fölforgatók, hogy a hívő embereket mélységes szorongás, apokaliptikus idők közelségének rettentő félelme fogja el. Megismétlődik a huszadik században a tizedik század szörnyű világvégérzése, amikor dobogó szívvel számlálták a komor óraütéseket, amelyek őket mindig közelebb sodorták a borzasztó pillanatokhoz, amikor a világ elemei tűzben föloldódnak és megjelenik az igazságos Világbíró nagy hatalommal és dicső