Az Esztergomi Deákkör programmja és alapszabályai (1868)

saját tagjaiban a tájékozást barátságos eszmecsere, s a fölmerülő kérdések és indítványok megvitatása által elésegiteni, bennük a meggyőződést szilárdítani, a körön kívüli eljárásukra pedig a pártfegyelem által fög hatást gyakorolni, a mennyiben a hozzájuk intézendő felhivás folytán akör szellemében érvényesítik a közélet terén illetékes befolyásukat; mire nézve megállapittatik, hogy a kör kebelében határozattá emelt nézetet a többség tagjai a nyilvánosság terén is támogatni kötelesek; a netán kisebbségben maradt vélemény pártolóitól pedig elvárja legalább azt, hogy a kör határozata irányában semleges magatartást fognak követni.

Saját határain kívül mind a törvényes testületekre, mind a rokon egyletekre s a közvéleményre kérvények, megkeresések, határozatok és nyilatkozatok által igyekszik a meggyőződés keltés erkölcsi eszközével hatni, s elveinek foganatot szerezni.

A Deákkör belszervezete- és ügykezelésére nézve következő pontok szolgálnak szabályzatul:

I. A Deákkör tisztán politikai egylet; tái’sas élveket tehát, mint ilyen, tagjainak nem nyújt.

II. Tagja lehet az egyletnek minden önálló magyar honpolgár, ki erkölcsi tekintetben kifogás alá nem esik, s ki a fent kifejtett elveket vallja.

A tagok felvétele a választmány által az elnöknél vagy valamely választmányi tagnál való jelentkezés folytán történik.

Az egylet tagjai:

a) alapitó tagok, kik egyszer mindenkorra 40 irtot hat havi részletben fizetnek az egylet pénztárába

b) rendes tagok 4 ft. évi járulékkal; és

c) vidéki tagok, kik 2 ft. tagdijt fizetnek.

A kötelezés egy évre szól; a tngdij félévenkint előre fizetendő.