Az Esztergomi Deákkör programmja és alapszabályai (1868)
Minden tag a körnek minden tanácskozásában és határozatában egyenlő szávai és szavazattal bir. III. A kör ügyeit a körgyülés és választmány viszik. IV. A körgyülést az elnök vagy alelnök havonkint legalább egyszer rendesen, rendkivülileg pedig mindannyiszor összehívja, valahányszor vagy maga szükségesnek látja, vagy pedig a választmány vagy tiz egyleti tag kívánja. Az összehívás a körülmények szerint lehető legnagyobb nyilvánossággal történik. A körgyülésen tárgyaltatnak az önként fölmerülő politikai napi kérdések, s azon indítványok, melyek a kör tagjai által tétetnek. A körgyülés határozata alá esnek a választmány által elintézett ügyek is, ha valamely tag által oda terjesztetnek. A határozat egyhangúlag vagy tiz tag lcivánatára szavazás által történik; utóbbi esetben az általános többség dönt. V. A választmány áll 30 és pedig 20 Esztergomban lakó és 10 vidéki tagból, kiket a körgyülés egy évre választ; elnöke az egylet elnöke illetőleg alelnöke. A választmány figyelemmel kiséri a szőnyegre kerülő politikai és egyéb közérdekű tárgyakat, s azokat a körnek megvitatás végett ajánlja, a kör elé javaslatokat terjeszt, s a kör határozatainak foganatosítására felügyel. Választmányi határozat hozhatására legalább 6 tag jelenléte kívántatik az elnökön kívül. VI. Az egylet tisztviselői az elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok és ügyvéd, kiket a körgyülés egy évre választ. Az elnök vagy alelnök vezeti a kör tanácskozásait, s kimondja a többség határozatát. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az ő szavazata dönt. A jegyző szerkeszti a körnek mindennemű iratait. A pénztárnok az egyleti vagyont kezeli, számadá
