Az Esztergomi Deákkör programmja és alapszabályai (1868)

nak, melyhez egyéb reformnak és alkotásnak alkalmaztatnia kell, sezen elvből kiindulva fog körünk a törvény- hatósági és községi rendezés kérdéséhez is hozzászólni.

Egyéb akár önként felmerülendő, akár saját kebelében megpendítendő kérdések tárgyalásában a szabadelvű haladás útját követi a Deák kör, s e szerint kívánja

az egyéni szabadság minden ágazatának, u. ni. a szólás- és sajtószabadságnak, egyesülési és gyülekezési jognak szabatos biztositását;

a vallási és oktatási szabadságnak a teljes egyenlőség és viszonosság alapján rendezését;

az ország anyagi érdekeinek fejlesztésére vonatkozólag a földtulajdont még terhelő urbériség maradványainak u. m. a dézsmának sat. a teljes kárpótlás elve melletti megszüntetését;

czélszerií adórendszer kidolgozását, s ezzel kapcsolatban a fogyasztási adónemek jelenlegi terhes alakjának megváltoztatását, és a dohány egyedárusságnak eltörlését, az állam jövedelmeinek más utón leendő pótlása mellett.

A mondottakhoz képest azon pártot és kormányt, mely a fentebbi czélok valósítását tűzi ki és munkálja, minden törvényes eljárásában támogatni, a múltból eredő, s a nemzet többségéből kiemelkedett parlamentaris magyar kormányra helyesen át nem vihető permanens ellenzéki szellem támadásai ellen védeni, s jó indulatu figyelmeztetések általa viszonyok és tényezők iránt tájékozni, tevékenységében elősegíteni fogja.

Nem köti azonban a kör létezésének célját egy kormányhoz sem annyira, hogy azt fentebb vázolt elveivel ellenkező eljárásában is támogatni, s minden áron fentar- tani hivatásának ismerhetné.

A mód, mely szerint a fentebbi irányú működés gyakoroltatni, s az eszközök, melyek alkalmaztatni fognak , az erkölcsi hatáson túl nem terjeszkednek. A kör