Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
9 A városnak magának kell erőihez mérten átvennie a mecénás szerepét, amit a század közepén és második felében a plébánia- templom felépítésével, a Városháza átépítésével és a gimnáziumépület létesítésével meg is valósít. A század elején a város mindössze a szokásos Szentháromság-szoborcsoport felállításával kapcsolódik bele a művészi életbe. Hosszú vajúdás után (1710—19.) a szoborcsoportot Rieder (Ridter) András pesti szobrásszal készíttetik el16 és fennmaradt devotiós-táblája szerint 1723-ban állítják fel.17 A szélesebb négyszögű talpazathoz voluták kapcsolták a középső pos- tamenst, melynek oldalait domborművek díszítették. A középső postamens négy sarkán szentek álló alakjai voltak, közepén pedig korintusi oszlop spirális levél és indadíszítéssel. Az oszlop tetején Krisztus a kereszttel, az Atyaisten és a Szent Lélek galamb alakjában, gazdag sugárkévében. A szoborcsoportot a múlt század kilencvenes éveiben Kiss György most is álló Szentháromság-emlékművével helyettesítették, a réginek a töredékei pedig szerteszóródtak vagy javarészt elvesztek.18 Ugyanez idő tájt keletkezhetett az Esztergom-Táborban lévő igénytelenebb Szentháromság is, Malonyai Pál belvárosi plébános adományozásából.19 16 Városi Lvtár, Protoc. Polith. A. 1719. máj. 31. p. 75. és ibid. jun. 20. p. 84. »... Andreáé Ridter Lapicidae Pestiensis qui statuam Snssmae Tri- nittis in íoro Liberae Civitatis extruxit...« — Riederre nézve 1.: Schoen A.: A budapesti központi városháza. 139. 1. — U. ő.: A pesti szervitatéri Mária- szobor. 157—164. 1. 17 ERECTA 1723 / HAEC SACROSANCTA TRIAS / QUANDO DIGNANTER AB ALTO / ARCEBAT NOCUAE LENTA VENENA NECIS / TÜNC PROBUS IN PAVIDA VIVENS / HACCE ŰRBE POPELLUS / VOVERÁT HAEC VIVO PARVA TRIBUTA DEO / SAEPE PRECANS PATER UT NATUS / QUE ET SPIRITUS ALMUS / DEPELLAT NOSTRO HOC NOXIA / QUAEQUE LOCO / RENOV 1837 / DENUO RENOV 1856. 18 Az emlékmű meglehetősen rossz ábrázolását közli a »Vasárnapi Újság« 1856. 284. 1. — Középső oszlopának csonkja a Szent Anna-templom oldalán nyert elhelyezést és az 1820-ban Kramás Lajos pesti szobrász által faragott Szent Vendelnek szolgál talapzatul. (L. Számord I.: Az esztergomi Szent Anna-templom... 10. 1.). — Devotiós-tábláját a »Hit«-et ábrázoló relieffel együtt a belvárosi plébánia-templom külső jobboldali hajófalába falazták be. (L. Balogh A.: Történeti séta Esztergomban. 5., 19. 1.). 19 »Statua S. S. Trinitatis ex lapide ad radicem montis vigiliarum vulgo Strázsahegy viamque Doroghiensem ex loco posita, ubi Paulus Malonyai antecessor moderni Parochi, dein Canonicus Strigoniensis, quod caesarum ad Párkány nobilium Hungarorum et militum Germanorum, atque etiam
