Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
10 Nem lehetetlen azonban, hogy a tábori Szentháromság a város főteréről került ki a Táborba. A városban Rieder 1719- ben már felállított volt (exstruxií) egy szoborcsoportot. A felirat viszont 1723-at jelöli meg a felállítás dátumaként. így lehetséges az, hogy az 1719-ben vagy a még előbb elkészített emléket kivitték és helyébe talán maga Malonyai készíttetett egy másikat, melyet aztán 1723-ban állítottak fel és amelynek töredékei most is megvannak. # * # Művészi életről Esztergomban 1683. és 1711. között egyáltalában, ez után pedig még jóidéig nem beszélhetünk. Széchenyi György érsek által közvetlenül a török kiűzetése után nagy alapítványokkal letelepített ferencrendiek és jezsuiták csak a kuruc-háborúk eltelte utáni évtizedekben kezdik szilárdabb és művészibb formában újjáépíteni az addig javarészt fából készült ideiglenes templomaikat és kolostoraikat. A ferencesek Szent Kereszt-templomának az építése az 1726—50., a jezsuiták rendházának és templomának az építése az 1728—38. évekre esik, míg a ferencesek Szent Anna- temploma mostani formájában már az 1745—55-iki átépítés stílusjegyeit viseli. Az olyan építkezések, mint a harmincas években elkezdett szentgyörgymezei plébánia-templom és a szenttamási Szent István-kápolna (1745.) a művészi fejlődésbe nem illeszkednek be s csak mint történeti emlékek jönnek számításba. Hasonlóan, a teljesség kedvéért, helytörténeti szempontból kell tárgyalnunk a vízivárosi régi plébánia-templomot is. A Várban állott és 1820-ban lebontott Mária Terézia-féle templom képviselte volna Esztergom művészetében a Pozsonyból és Bécsből kiinduló, a fejlődéssel lépést tarló bárok művészetet. A ferencesek konventjei és a hozzájuk csatlakozó konsui Patris Andrea Malonyai capita per Turcas hic tumulata sint, Capellairt pro devotione vicini eremicolae erexerat. Fundatione vineae 11 quadratum, 200 circiter urnas procreantis cum requisitis ad vindemniam vasis, et domus illius, in qua nunc Patres Benedictini resident, cum omnibus terris et appar- tinentibus in Beneficium Patruum Paulinorum Nostrensium erga annua Sacra previsam. Cassato tandem eremita, abolitis Paulinis, Fundatione ad Fundum Religionsis diffluente, capella in ruinas dissoluta, solum super est hoc monumentum.« — Canonica Visitatio Parochiae Liberae Regiaeque Civitatis Stri- goniensis. Prímási Lvtär. fase. LXI. lib. 363. p. 13. Statuae pubblicae intrai- Parochia hujus ambitum expositae.
