Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)

8 helyezi el.13 14 Kivitelezésre vagy részletesebb tervek elkészítésére azonban nem került sor.u Batthiányi halálát követő hosszú széküresedés és Károly Ambrus rövid hercegprímássága (1808 —9.) miatt nagyszabású terv már csak Rudnay hercegprímás kezdeményezésére, a mostani Bazilika alakjában valósult meg. Esztergom tehát az érsekek hathatós támogatását éppen a XVIII. században nélkülözte, midőn a török uralom alól felszabadulva ismét megindul a városi berendezkedés és a ma­gyarországi bárok szellemiség térfoglalása. Esztergom város­képének a kialakulása és művészi életének fejlődése éppen ezért sokban különbözik a felszabadult ország egyéb városai­nak hasonló jelenségétől. Esztergomban hiányzik az a nagy és egységes elgondolás, a bárok szellemiségre annyira jellemző mecénás egyéniség, mely Eger, Veszprém vagy Győr művészi életét irányította és nagyvonalúbb bárok városképének a ki­alakulásához vezetett. Nem észlelhető másrészről az a lassú és egyenletes fejlődés sem, ami egy határozott városkép ki­alakulásának másik lehetősége volna,15 mivel Esztergom XVIII. századi méretei, anyagi erői és politikai jelentéktelensége a folyamatos művészi kibontakozást nem engedték meg. A középkori művészet erősen polgári és urbanisztikus jel­legével ellentétben, a bárok elsősorban is udvari, főúri és fő­papi pártfogókra alapított művészet. Esztergomban azonban mindezek a tényezők hiányoznak. A város a középkorból át­mentett történeti múlt hagyományain él, hisz Pozsony és Buda mellett elvesztette úgy politikai, mint kereskedelmi vezetősze­repét. Főpapok vagy főurak egyáltalában nem tartózkodtak Esztergomban. Az érsekségnek csak jószágkormányzója, prae- fectusa lakik Esztergomban. Mindössze a század második felé­ben a Sándor grófok és Török generális megtelepedése jelen­tenek némi kapcsolatot a főnemességgel és az udvarhoz köze­lebb álló körökkel. A köznemesség Esztergomban éppúgy, mint az ország más részén is, a művészet kialakításában és pártfo­gásában ebben az időben még vajmi kevés szerepet játszik. 13 — —: Séta Szenttamáson c. cikk. 14 Az irodalom ismer egy »három kupolával fedett, bizanti stílű bazilika­tervet,« melyet felkutatni vagy a meglévőkkel azonosítani azonban nem sike­rült. L. Rényi R.: Esztergom. — Valószínűleg itt is csak Hillebrandt tervé­ről van szó. 15 Hóman—Szekfü: Magyar történet. II. kiad., IV. köt., 392. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents