Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
7 hogy a Cannevale-féle tervek figyelembevételével a bazilikához, valamint az ehhez tartozó kanonoki házakhoz és papnöveldéhez terveket készítsen.10 11 Idő közben Mária Terézia a Várat, az eddigi korlátozások nélkül, teljesen az érseknek engedi át (1763. márc. 27.). Ekkor Hillebrandt egy második tervet és fáraódéit is készít, melyekben a bazilika elhelyezése már nagyjában a mai állapotnak felel meg.11 Hillebrandt az alapok lefektetését is megkezdi és az építést Oratsek Ignác budai kőműves- mesterre bízza. Oratsek 1763. szept. 19-én jelenti be a budai Tanácsnak, hogy hosszabb időre a prímási építkezésekhez Esztergomba távozik.12 Ekkor kezdődhetnek meg a Hillebrandt- féle építkezések, melyek Barkóczy közbejött haláláig (1765. jun. 18.) tartanak. Halála után 11 évig betöltetlen az érseki szék. Az idegenben viselt háborúi miatt eladósodott Kamarának szüksége van az érseki jövedelmekre, az építkezésekre pedig semmi nem jut. A már lerakott alapfalak felhasználatlanul, »memento«- ként hevertek évtizedeken keresztül a Várban. A romok mellé Mária Terézia 1767—74. között kisméretű, szerény templomot emeltetett Hillebrandttal, mely csak a helyőrség vallási szükségletét kielégíteni volt hivatva. Ezzé lett a széleslátókörű, magas művészi kultúrájú Barkóczy prímás terve, mely szerint hazánk legegységesebb, legimpozánsabb és a bárok nagyvonalú lérkiképzésnek mindenben megfelelő pompás katedrális, a teret két hatalmas karként átölelő kanonoki házsorral együtt, valósult volna meg. Az időközben felépült kis vártemplom még bnnak a lehetőségét is jóidőre elvágta, hogy a megkezdett építkezést folytatni lehessen. Az érsekség visszahelyezése és a Bazilika felépítése később Batthyányi hercegprímást (1776—99.) is foglalkoztatta. 1776- ban Esztergomban újabb helyet keres a katedrális számára. Fába Simon kanonok még 1776-ban készíttet is számára egy tervrajzot, amelyben az építendő székesegyházat Szenttamáson 10 Rössel Ferdinánd esztergomi működésével kapcsolatosan az irodalomban elterjedt adat — Balogh J.: A hercegprímások építkezései Esztergomban. 303. 1. Réh E.: A régi Buda és Pest építőmesterei... 83. 1. — Lépőid Antal megállapítása szerint tévedésen alapszik. Rössel csak uradalmi tiszt, »inspector aediíiciorum« volt, ki az építkezésekben részt nem vett. (Lépőid A.: Ki csinálta az esztergomi bazilika első tervét?) 11 Lépőid A.: Hillebrandt esztergomi tervei. (Kézirat). 12 Réh E.: id. m. 83. 1. és 55. jegyzet.
