Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
68 ségszerűségből kiindulva, hogy az egyszobasoros földszint a folyosóval kibővült emelet számára nem volt eléggé széles. Teljesen hiábavaló tehát a Városháza művészi előzményeit akár a lőcsei Városházában, akár más olaszországi vagy dél-német megoldásban keresni. Hartmann az átépítéskor még a homlokzat két szárnyának asszimetriájában is meg volt kötve. Míg a földszinten egy-egy szárnyon öt árkádívet és ennek tengelyben megfelelő ablakokat találunk, ugyanakkor az emelet hattengelyes. A tengelyeltolódást az épület az emelet ráépítésekor nyerhette, midőn a szobák elkeskenyedtek s hogy nagyjában négyzetes alakjukat visszanyerjék, számukat eggyel növelték. Hartmann, önálló invenciójának így a szárnyak stukkdekorá- cióján kívül csak a középső homlokzati rizalitot tekinthetjük, mely az épület legeredetibb, legművészibb része. (25. kép). Míg az oldalszárnyakon az árkádok fölött végigfutó és a földszintet az emelettől élesen elválasztó párkány a vízszintes tagozást, az árkádok nyugodt, egyenletes ritmusát emeli ki, addig a középrizalit két oldalán elhelyezett és a kapuzatot keretező kettős pilaszterek, egybefoglalva földszintet és emeletet, a homlokzat vertikális tagozódását hangsúlyozzák. Az oldalszárnyakon a vertikális tagozódásnak az asszinietria következtében le kellett tompulnia, valóban csak igen lapos, az ablakok közé ritmikusan elhelyezett, keskeny lisénákat találunk az emeleti részen. A főtengely kiemelését elsősorban is a kapunyílás fölé helyezett, konzolokon nyugvó, szalagfonatos kőkorlátú erkéllyel éri el, mely a homlokzattal szervesen összeforr és annak legfőbb díszét képezi. Az erkély korlátjának faragása részletformaiban ugyan pesti reminiszcenciákra utal, a kapuzat és az erkély együttesének a kiképzése azonban idegen az önálló architektonikus problémaként felfogott, oszlopokkal és konzolokkal egybekomponált egységes pesti kapuzat- és erkélymegoldásoktól.31 Az épület vízszintes tengerében elhelyezett és alapvonalaiban hullámosán meghajlított erkély alatt az árkádokkal egyenlő ívnyílású kapu teljesen háttérbe szorul, sőt a középrizalit síkjánál mélyebben is fekszik, ami által a homlokzat festői hatását növeli. A falfelület festői felbontását célozzák a kapuzat két oldalán kissé nyomottan bevágott fülkék is. Az erkély fölötti emeleti ablak kiképzése a 31 Béh E.: Adatok a régi pesti Kálvária történetéhez. 202. 1.
