Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)

69 legdíszesebb. Kivágása eltérően a többi ablak kivágásától és hasonlóan a földszinti fülkék záródásához, félköríves. Fölötte félköríves, középen megtört párkánydísz, melyhez az ablak­kerettől zárókőszerű, háromszögletű párkánytag vezet. Ezt a dekorációs sémát követik leegyszerűsített formában az oldal­szárnyakat kezdő és lezáró ablakok is. A középrizalit két szélső ablakának dekorációja — finom rajzú és az ablakok két oldalán kissé lecsüngő rocaille-stukkdíszítés — az oldalszárnyak ablak­díszítésén ismétlődik meg. Az ablakok kiképzésének és díszí­tésének a ritmusa tehát a következő: a b b b b a / b_AJ) / a b b b b a. A homlokzatot egyenesvonalú, erősen profilált timpanon zárja le, melynek közepén a város címere foglal helyet barokos7 (^kartusban, négy sarkában, a befejezés évszámával. (1773.) A hatalmas kettőzött pillérek, a timpanonban domináló egyenes vonalak és a középrizalitnak erősen vertikális jellege, már a klasszicizmust éreztetik, mintegy előrevetődéseként a magyar neo­klasszicizmusban gyakori, oszlopcsarnokkal és timpanonnal kombinált vármegye- és városházmegoldásoknak. A Városháza helyi jellegét első sorban is nyugodt arányai, a vízszintesben egyenletesen tovahaladó ritmusa adja meg. Ez a ritmus a földszint árkádjaiban, az emelet azonos kiképzésű ablakaiban és az elegáns francia kettős tetőzet egyenes hosszú vonalaiban fejeződik ki. Emeletes volta ellenére is a vidéki földszintes kúriák nyugalmát és nobilis derűjét juttatja kifeje­zésre és ezzel adja meg Esztergom bárok városképének alap­hangulatát. Finoman alkalmazott gazdag rokoko stukkdíszítése nem a hivalkodó bárok pompát, hanem a mindenkori ural­kodó művészetnek és a szépnek a polgári jólétből fakadó meg­értését illusztrálja. Sajátos, szinte a biedermeyerre emlékez­tető polgári hangidalához nagyban hozzájárul a gyenge pasz- telzöld vakolat, melytől csak a középrizalit építészeti részle­teinek rózsaszínnel erezett sárgás színezetű faragott kövei tér­nek el.32 Hartmannak a tervekkel kapcsolatos szerepe és a többi kőművesmesternek az építkezésben való részvétele megismét­32 A szobrászati díszítést és faragást a vakolattól csak az 1924-iki utolsó restauráláskor tisztították meg. A timpanon három sarkán állott kővázák ekkor tűnhettek el.

Next

/
Thumbnails
Contents