Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
67 mással együtt, aki ugyanebben az időben a várbeli templomban is mint kőfaragó dolgozik. Raitzingernek a Városháza kőfaragó-munkáiban Nebl Valantin volt a segédje. Nincs tudomásunk arról, hogy az elszámolásokban szereplő Carlo Carili és Carlo Adami szobrászok, milyen munkát végeztek. Carlo Adami neve a várbeli templom építkezéseinél is felbukkan, melynek részére több ízben, valószínűleg az általa bérelt süttői bányákból követ szállít. Carlo Carili működéséről semmit sem tudunk, de a kifizetett összegek után ítélve csak jelentéktelen díszítő munkát végezhetett.28 Biztos tudomásunk van ugyan arról, hogy a Városháza már az építés előtt is egyemeletes volt, földszinti árkádos megoldásának kérdése azonban még tisztázatlan. Grassalkovich Antal grófnak a városi Tanácshoz intézett levele29 megemlékezik az árkádokról: »az Boltok elöl való oszlopokat is szükség lészen jó kemény, faragott köbül tsinyáltatni...« Ezek alapján hajlandók lennénk azt hinni, hogy a földszint árkádos megoldását csak az átépítéskor, a hetvenes években kapta. A Városháza lépcsőfeljárója és ambitusa előzőleg javarészt fából készült30 s mint ilyen, ideiglenes külső megoldásnak tekinthető. Az építéskor azonban az emeleti folyosót az épület tömbjébe kelleti Hartmannak beleillesztenie s hogy az ezáltal elveszett teret az elkeskenyedett emeleti szobáknál visszanyerje az emeleten az épület eredeti s valószínűleg szilárdságuk miatt meg nem bolygatott alapfalain kívül építkezett, ami csakis ezzel az árkádos megoldással vált lehetségessé. A földszinti árkádsor tehát technikai szükségszerűségből s nem művészi célzattal jött létre. Semmi körülmények között sem tartozhattak árkádok Bottyán földszintes kúriájához, mert mint ilyen, teljesen illogikus, művészieden megoldás lenne, melyre példát seholsem találunk. A »lábasházak« úgy Olaszországban, mint Felsőmagyarországon (pl. Lőcse) mind legalább egyemeletesek. Egyedül az lehetséges, hogy az árkádok az emelet bizonytalan időben történt ráépítésekor és nem a Hartmann tervezte átépítéskor keletkeztek, ugyanabból a technikai szük28 A Városháza építésénél dolgoztak ezenkívül Ellen Péter rézműves-, Hutter Element üveges-, Ulbreich Ferenc lakatos-, Lang Antal asztalos- és Jakál József ácsmesterek is. 1. Kemény M.: A városháza. 29 1. Okmányok VIII. 30 1. Okmányok IX. 5*
