Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)

X.

A VÁROSHÁZA ÉS ESZTERGOM VILÁGI BÁROK ÉPÍTÉSZETE

'Esztergom világi építészetének legnagyobbszabású és legművészibb alkotása a Városháza, Vak Bottyán vezérlő kuruc generális egykori palotája... Eredete még a XVÍI. század utolsó évtizedeire nyúlik vissza. Maga Bottyán, kinek a megyében kiterjedt birtokai voltak, 1688-ban már megemlékezik Esztergomban egy házáról.1 Ez a ház azonban közelebbi megjelölés hiányában nem feltétlenül azonos a mostani Városháza előd- jével. Bottyánnak ugyanis az 1700-as évek eleién bárom háza van Esztergomban.1 2 3 4 Minden bizonnyal a Városháza most is meglévő épületére vonatkozik azonban I. Lipólnak 1698-ban Bécsben kiadott rendelkezése, mely Botlyán esztergomi házát nemesi kúriává avatja.:: Az épületnek alapformájában tehát már 1698-ban készen kellett állnia, sőt még előbb is, ha tekintetbe vesszük, hogy a vármegye 1696-ban Bottyán esztergomi házában, tartott törvényszéki ülést/ mely esetben egy tágasabb, nagyobb épületre kell gondolnunk, amit a későbbi kúriában és Városházában vélünk megtalálni.

Bottyán nemesi kúriájának története egészen addig, míg 1728-ban a város birtokába kerül, a XVIII. század eleji közállapotoknak és vagyoni viszonyoknak hű képét adja. Már a

1 »... mai nap első mise után esztergomi házamtul Zsámbékra mentem volna...« Bottyán Jánosnak Eszterházy János gróf, győri vicegenerálishoz 1688. márc. 14-én Esztergomból irt levelében. Archívum Rákóczianum. tóm, IX. p. 11.

2 »Berichte wegen den Konfiszierten Bottyanischen Verlassenschaft: als

wegen 3 Häuser in der Königl. Freystadt Grann...« Mogor György 1709. okt. 25-én kelt levele a »Kameraladministraiion«-hoz br. Kuckländer által lefoglalt Bottyán-féle javadalmakról. Archivium Rákóczianum. tom. IX. p. 376. — Röviddel ezután ugyancsak ő jelenti a Kamarának »ein Breühaus sambt zwey andere ...« ibid. p. 737. 1

3 Archivium Rákóczianum. tom. IX. pp. 39—42.

4 Reiszig E.: Esztergom vármegye története. 363. 1.