Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
63 beiktatás maga sem zajlott le minden ellenállás nélkül. A nemesi kúriává való nyilvánítást ugyanis a város ellenezte, mivel így a ház után járó tekintélyes adótól esett el. A városi tanács egy ízben fegyveresen is behatolt Bottyán kúriájába, miből viszont hosszadalmas eljárás keletkezett.'1 1701-ben a kuruccá lelt Bottyán kastélyát báró Kucklánder várparancsnok veszi birtokába. Bottyán halála után (1709.) az örökösök indítanak pert, másrészről a Kincstár is igényt tart a 'vagyonra, mivel Bottyán fiú-utód nélkül halt meg. A pereskedések és kiegyezések egész 1719-ig, Kucklánder haláláig tartanuk! Özvegye csak kártérítés ellenében hajlandó átengedni a fiscusnak az elfoglalt kastélyt. Az ő halála lilán azonban végül is a Kincs- tár birtokába jut (1726.), akitől aztán a (Városi váltja meg.a A Bottyán-kuria ebben az időben még hem a mai formájában állott. Földszintes főhomlokzatával ekkor is már a Piactérre (most Széchenyi-tér) nézett, hálranyuló két szárnya azonban csak két tengely szélességében, tehát az épület valóságos mélységének szélességében volt kiképezve. Osváth szerint5 6 7 a város 1729-ben hozatott rá emeletet. Tény azonban az, hogy mikor az 50-es években a Városháza leégett, az épület már* emeletes volt, mint ilyent készültek restaurálni is.8 1755-ben a királyi udvari Kamara engedélyezi az épület restaurálását azzal a feltétellel, hogy a munka végeztével végleges elszámolást terjeszt fel a város.9 Ekkor azonban pénz hiányában nem fogtak hozzá az építéshez és legfeljebb kisebb, mulaszthalat- lanul szükséges javításokra szorítkozhattak. A helyreállítás vagy újjáépítés kérdése 1770-ig húzódik, ekkor a város, bár fedezete az építkezésekhez ekkor sem volt, megkezdi az épület átalakítását, illetve átépítését. 1770. jul. 7-én az építőmesterek benyújtják a részletes költségvetéssel ellátott tervet, melyet Grassalkovich kamarai elnökhöz véleményezésre felterjeszte5 Archivium Rákóczianum. tom. IX. pp. 47. 6 A városháza történetére és későbbi átépítésére nézve alapvető Kemény M.: A városháza c. cikke. — 1. azonkívül Villányi Sz.: Néhány lap Esztergom megye és város múltjából. — u. ő.: Három évtized Esztergom megye és város múltjából c. munkákat, valamint Osváth A.: Esztergom c. cikkét. 7 id. m. 8 1. Okmánytár IX. és Kemény M.: id. m. 9 Városi Lvtár. Protoc. Polith. A. 1755. jul. 3. p. 899. és Acta Anni 1755. íasc. II. Nro. 14.
