Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)

6

Rudnay hercegprímás első ténykedése az érsekség visszatérése után, a prímási székhely építkezéseinek megkezdésével, a művészeteknek egyházi cél szolgálatába való állítása volt. Neki köszönheti Esztergom három nagyszabású neoklasszikus műemlékét: a Bazilikát, a Szent Anna- vagy Kerek-templomot és az érseki papnevelőt. Ezek a műalkotások a XIX. század első- évtizedeiben születtek meg, mikor tulajdonképen önálló, eredeti építészeti stílusról már nem beszélhetünk. A magyar neoklasszikus építészetre mégis döntő befolyással voltak és hozzájárultak a múlt század eleji sajátos és jellemzően magyar- országi változatának a kialakulásához,7 mintegy visszaállítva rövid időre Esztergomnak művészi téren elfoglalt vezető szerepét.

Minden bizonnyal másképp alakult volna ki Esztergom bárok városképe, ha az érsekség a nemzet akarata szerint már a XVIII. század elején visszatért volna ősi székhelyére. Elegendő egy rövid pillantást vetni a meg nem valósult bazilikatervek történetébe, hogy megítélhessük, mit jelentett volna Esztergom számára a nagynevű mesterek és hatalmas bárok főpapok gigantikus elgondolásának a megvalósulása.

Csáky prímás (1751—57.) idejében járt Esztergomban Gian Battista Ricca,8 hogy a Várhegyet az építkezésekhez felmérje és ezekhez terveket készítsen. Barkóczy hercegprímás (1761— 65.) Mária Teréziától 1761. okt. 15-én megkapta a Várhegyet az építkezésekhez, azzal az egyedüli kikötéssel, hogy a katonai erődítményeket megbolygatnia nem szabad. Nagy elgondolásoktól vezetve lát hozzá a bazilika felépítéséhez. 1761. őszén megbízza Cannevale építőmestert helyszinrajzok felvételével és tervek készítésével, melyeket Hartmann Antal esztergomi építőmester másolataiban ismerünk.9 Majd 1762. tavaszán a prímás Franz Anton Hillebrandt kamarai építészt bízza meg,

7 Gerevich T.: A budapesti Ferenc-József fogadalmi templom. — Edvi Illés Gy.: Az esztergomi főszékesegyház. 32. 1.

8 Ricca, Cannevale és Hillebrandt esztergomi működésére vonatkozólag

1. Lépőid A.: Az új magyar Sión első terve. — U. ő.: Ki csinálta az esztergomi bazilika első tervét? — Ricca neve a magyar műtörténelemben a nagyváradi püspöki építkezésekkel kapcsolatosan vált ismeretessé. (1. Biró J.r Nagyvárad bárok és neoklasszikus művészi emlékei.)

9 Mathes J.: Arx Strigoniensis. p. IX. Elenchus Tabularum. »Situationen! arcis et acquaticae civitatis ex combinatis delineationibus Antonii Hartmanni sub Archi-Episcopo Barkóczy Magistri Murariorum desumptam praesefert.«