Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
19 san az Oratorio dei Filippini (1637—42.), a San Carlo alle Quattro Fontane (1638—41.) és a Sant’Ivo (1642—60.)9 Borromini alkotásai közül azonban leginkább a Sant’Ágnese homlokzata volt messzemenő hatással az utánajövő építésznemzedékek művészetére. A két homlokzati toronnyal kombinált kupola, melynek mélysége a homorúan kiképezett homlokzat fölött a frontális szemléletnél még jobban eltűnik, a későbbi példákon az övpárkány feletti oromfallá alakul át. Ennek a típusnak a legkorábbi hazai példája az esztergomi jezsuitatemplom (1728—38.), ahonnét aztán közvetlen szálak vezetnek a magyar bárok templomépítészet egyik legkiválóbb alkotásához, az egri minorita-templomhoz (1755). Ezzel párhuzamosan Borromini stílusa és elsősorban a domborúan kiképzett homlokzati típus a nagy észak-olasz építész, Guarino Guarini működésén keresztül Ausztriába is elkerül és Hildebrandt művészetével közvetlen kapcsolatba jut.10 11 így Borrominire és a római homlokzati megoldásokra vezethető vissza Hildebrandt bécsi Maria Treu piarista-temploma is.11 A bécsi templomnak a homlokzata azonban ebben az időben kiképezetlenül állott. Hildebrandtnak a homlokzathoz 1698-ban készült terveit12 1724-ben Kleiner Salamon teszi közzé bécsi városképeket ábrázoló metszetgyűjteményében.13 Kleiner metszete lebeghetett a jezsuiták szeme előtt, midőn hasonló homlokzati megoldású templom kivitelezésére Boss9 Munoz, A.: Francesco Borromini, p. 19. 10 Brinckmann, A. E.: Baukunst des 17 und 18 Jahrhunderts ... V. kiad. 67 és 163 1. 11 Hekler A.: A magyar művészet története. 145—48. 1. az egri minorita- templomot is Hildebrandttal hozza közvetlen kapcsolatba. Ez ilyen megfogalmazásban nem állhat fenn, mivel Hildebrandt már 1745-ben meghal, Barkóczy püspökségének első esztendejében. Sokkal kézenfekvőbb a Mathias Gerl-féle kombináció, ki 1752-ben a bécsi piarista-templomnak épen a homlokzatát építi Hildebrandt tervei szerint; Sokat foglalkoztatott mester úgy Ausztriában, mint Egerben, bár nem volt tervező, önálló müvészegyéniség. Hildebrandtnak a bécsi templom számára készült tervei és modellje (1751) Gerlnek hozzáférhetők voltak, homlokzati kiképzése pedig mintegy »kezében« volt. Eger számára csak némileg változtatni és módosítania kellett a terveket. Ez a változtatás viszont Gerlnek csak előnyére szolgál. 12 Sedelmayr H.: Österreichische Baroekarchitektur. 67—68 1. — Grim- scliitz, B.: Johan Lucas von Hildebrandt. 34 1. 13 Kleiner, S.: Abbildungen aller Kirchen und Klöster ... der Stadt Wien. I. Serie. 1724. — A Maria Treu-templom homlokzati tervének metszetét Kleiner után közli Sedelmayr, H.: op. cit. Abb. 15. 2*
