Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)

20 nak megbízást adtak. A metszet alapján azonban a templom építészeti stílusának eredete maradék nélkül nem magyaráz­ható meg. A metszet és az esztergomi templomhomlokzat kö­zött olyan eltérések vannak, melyek a »közvetítő« osztrák épí­tészet kikapcsolásával, közvetlen olasz hatásra utalnak. Míg a bécsi templomnál az oromzat egyenesen és különállóan emel­kedik a kél torony között és ez által a karcsú tornyok és az oromzat között szakadások, a hiányosság és kiegyensúlyozallan- ség érzetét keltő rések támadnak,14 addig Esztergomban az üres tereket olaszos volutákkal töltik ki, melyek az oromzatot a toronnyal összekapcsolják, enyhe lendületükkel pedig finoman kísérik a templom középtengelyének felfelétörését.15 A volulák alkalmazását különben általános esztergomi vonásnak tekint­hetjük, mivel a jezsuita-templomból kiindulva a szenttamási kápolnán, a belvárosi-, a ferences- és a gör. kath.-templomnál is megtaláljuk azokat. A jezsuita-templomnál a voluták hajtását ismétlik meg az öv­párkányból kiinduló párkánytagok is, melyek az övpárkánnyal együtt a homlokzat közepén megszakadnak, ezzel is eltérést képezve a bécsi templomtól. A Maria Treu-ternplom utolsó Szakaszán, valamint az oromzatban is kettős oszlopokat talá­lunk, míg Esztergomban lapos, Borromini által sokszor alkal­mazott pilaszterek tagolják a falsíkot, melynek hullámzását így könnyebben veszik át és jobban beleilleszkednek a homlokzat egységre való törekvésébe. A homlokzatnak egy magasabb egy­ségbe való összefofglalására való törekvést és a kiegyensúlyo­zottságot különben általános hazai sajátosságnak nevezhetjük és ezen a réven a magyarországi homlokzatmegoldásoknak egy nagy csoportja sokkal közelebb áll az olasz homlokzatokhoz^, semmint az osztrákokhoz, melyeknél vagy az említett törés észlelhető vagy a két torony között magasra felhúzott orom­zat ad nyomott, aránytalan jelleget a homlokzatnak. Eszter­gomban a Borromini szelleméhez közelebb álló kompozicio­nális megoldás adja meg a templomnak arányos és kiegyen­súlyozod^ jellegét. Az esztergomi jezsuita-templom homlokzati 14 Ugyanez a kellemetlen törés érezhető a bécsi Szent István-dóm tornya és tetőzete között is. 15 Az arányosságnak és a kiegyensúlyozottságnak ezt a fokát a kassai egy­kor ferences ma szemináriumi templom homlokzatán is megtaláljuk. Ezt a hatást itt is az olasz szellemben fogant voluták alkalmazásával érik el. (repr.: Gerevich L.: A kassai Szent-Erzsébet templom szobrászata. 70. kép.).

Next

/
Thumbnails
Contents