Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)
elő,soroltattak, a io évi megszakítás nélküli szolgálat1 betöltése után jára nyugdijat a teljes fizetésnek negyven százaléka képezi, mely cásszeg tiz évi szolgálat után évenkint a teljes fizetésnek két százalékával emelkedik, úgy hogy az egész fizetésnek rendes nyugdíj gyanánt való élvezete negyven megszakítás nélküli évnek teljes betöltésével következik be. A szolgálati\év a hivatali vagy szolgai állómás elfoglalásával, illetőleg ^ hivatalos eskü letételével veszi kezdetét, azon megjegyzéssel, hogy a szolgálat kezdetének éve mindenkor egész évnekA tekintendő és hogy a nyugdíjazásnál a szolgálati idő a hivaéfdtóli felmentés napjáig 'számítandó. 8- §• Bűntett miatt történt elitélés folytán, valamint fegyelmi vétség miatt fegyelmi határozattal hivatáluktól megfosztott, — úgyszintén a törvényhatóság szolgálatából önként kilépett tisztviselők, segédhivatalnokok, valamint a bűntény miatt elitéit, avagy az alispán által kötelességüknek kellő módoni nem teljesítése miatt az i88p. évi XXI. t.-cz. 68. §./) pontja értelmében elbocsájtott, avagy szolgálatból önként kilépett szolgák sem végkielégítéshez, sem nyugdíjazáshoz, sem végre a befizetett évi járulékok visszatérítéséhez nem tarthatnak igényt. \ 9- §• \ A vármegye bármely nemű átalakulása miatt hivatalos állását vesztett tisztviselő, segédhivatalnok, vagy szolga szolgálati éveinek arányához képest a \6. és 7. §. értelmében vagy végkielégítést nyer, vagy nyugdíjaztatik. 10. §• Aki tiz évig a törvényhatóság szolgálatában áll s ez alapon állandó ellátásra tarthat igényt, annak törvényhatósági szolgálatát közvetlenül megelőző azón szolgálati ideje is beszámítandó, melyet 1878. évi január i-ét követő idő óta állami, vagy valamely törvényhatóságnál töltött. A czimzetes, vagy tiszteletbeli minőségű szolgálati idő azonban számításba nem vehető, valamint azon szolgálat sem, melyért az illető végkielégítésben részesült. \ 149
