Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)

15i

végleges alkalmazást közvetlenül megelőzőleg ideiglenes Alkalmazásban töltött szolgálati idő a nyugdíj-meny- nyiség m,egállapitásánál szintén számításba Wendő.

11. §.

Az oly esetekben való eljárás módozatait, midőn a közérdek szempontjából valakinek hivatálbóli nyugdíjaztatása forog kérdésbe!^ — az egy éven túl terjedő betegség, vagy szellemi fogyatkozás esetén követendő eljárás iránt az 1886. XXI. t.-cz. 88. §.\alapján az i88y.^évi január hó 24-én 8. mb. sz. a. alkotott s a m. kir. belügyminjsztoriuni által 1887. évi ápril hó 22-én 2<Ó448/III. b. sz. a. jóváhagyott szabály- rendelet határozza m&g.

Midőn pedig a teljes 40 évi szolgálati időnek betöltése ■ előtt valaki maga kérelmezi végkielégittetését vagy nyugdíjaztatását, úgy a munkaképtelenség beállása a megyei főorvos és két más, az igazgató-választmány által esetről- esetre meghívandó orvosból álló szakbizottság által állapit- tatik meg és annak leletével és arra fektetett véleményével igazolandó; mi felett az igazgató és állandó választmány meghallgatása mellett a törvényhatóság közgyűlése határoz.

III. RJJ5SZ.

12.

A nyugdíj-alapból özvegyi segélyezést oly özvegyek nyernek, kik nyugdíjra jogosított! férjeikkel azon idő alatt, midőn ez utóbbiak megyei szolgalatban állottak, legalább egy éven át házasságban együtt éltek.

13- §•

Azon özvegy, kinek férje már teljesen betöltött, megszakítás nélküli tiz évet szolgált, s ki férjével legalább egy évig élt törvényes házasságban, az özvegyi segélypénzt élethossziglan élvezi, de ha ismét féijhez mtegy, özvegyi segélypénzét ezen házasság tartamára elveszti.

Végkép elveszti azonban segélypénzét az oly özvegy, ki valamely nyugdíjképes egyénhez megy férjhez, illetve, ha második férje után segélypénzt élvezni jogosítva van.