Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték (1887)
ö ezen források környékén egy furlyuk mélyeztetnék alá egész addig, hol a felszálló források vize a hideg talajvízzel érintkezik, — ami nem nagy mélységben történik, - és ha a felszálló viz a hideg talajvizektől csövezés által elzáratnék: akkor igen valószínű, hogy a budapestiekhez hasonló magas hőfokn és vegvalkatú gyógyforrás lenne megnyitható. Egy fnrlynk leverése itt, a fődolomitot fedő rétegek itteni csekély vastagságát tekintve, nem nagy költségbe kerülne, s a megnyitandó gyógyforrás a vállalkozó kocz- kázatát dúsan jutalmazná, Esztergom népességének pedig egészségügyi- és anyagi tekintetben nagy előnyöket nyújtana. Hévviz forrásaink vizbősége jelentékeny ; a leggazdagabb köztük a Fürdő forrás, mellyel több forrás van összefoglalva és a két Malya forrás, ezek már eredetüknél malmokat hajtanak, — további a gépgyári forrás; melynek vize régebben szintén malmot hajtott, most a primási- és a főkáptalani épületekbe vezettetik. Ez utóbbinak vizbősége aránylag legkisebb és 24 óránkint átlag 12.000 hoctoliterre becsülhető s a Duna vízállása szerint változó. Ezen források hőfoka és egyéb külső tulajdonságai egyenlők, vizeik tiszták, színtelenek, semmi idegen Ízzel nem bírnak, a források körül gyenge kénszagot bocsátanak, mely azonban gyorsan elillan, lehűtve kellemes üdítő italt képeznek, s e czélra több helyen használtatnak is, állítólag főzésre és mosásra is alkalmasak; mely tulajdonságaiknál fogva, a jobb ivóvizek közé vannak szakértőileg sorolva. Vegyalkatra nézve azonban némi különbséget mutatnak, amennyiben a gépgyári forrás 1000 sulvrész vízben 0.520 sulvrész, a fürdő forrás pedig 0.47 6 sulyrész szilárd, főleg szénsavas mész és magnesia alkatrészeket, tartalmaznak, melyek a vizmeder oldalain s a malmok kerekein mésztuff-kéreg alakjában rakodnak le, a Malya források ellenben kevesebb mészlerakodást hagynak bátra s a, többieknél észrevehetőig nagyobb szabad szénsav tartalommal bírnak, egvikök pedig a zsilip fenekén vaséleg üledéket rak le. A gépgyári forrás vizében továbbá szerves anyag is találtatik. Némely források pedig annyi szénsav buborékot bocsátanak fel, hogy a lobogó forrásokhoz hasonlítanak. A felfogott források vizei az Adriai tenger színe fölött 110 méter, a Duna 0 pontja fölött pedig 5 méter magasságig emelkednek fel önmagáktól. Hogy azonban ez nem a legnagyobb magasság, ameddig ezen forrásvizek zárt oldalú térben felszállani képesek : az kitűnik abból, hogy a Várhegy parkozása. alkalmával, 1885. évben fölfedezett régi kútban, melynek mélysége 57.8 métert tészon, 24.6 méter magasságig fölemelkedő vizoszlop találtatott, mely tisztaság, iz és melegség tekintetében, hév vizei n k hoz egészen hasonlónak állittatik. Ezen viz-szin magasság az Adriai tenger színvonala fölött 119 méter, a Duna 0 pontja fölött pedig 14.75méter magasságnak felel meg; ezen színvonal tehát hév vizeink normális emelkedésének határát képezi s majdnem egészen megegyezik a budapesti városligeti artézi for-
