Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték (1887)
ü rás emelkedésével, mely a tenger színe fölött 121 méterig terjed, mely megközelítőleg egyező színvonal mindkét hévviznek közös eredetére, vagyis medenezéjük azonosságára mutat.*) Nem szenved tehát kétséget, hogy hévviz forrásaink megfelelő fúrás és eső vezetés által ezen magasságig szintén föl vezethetők. Ily magas emelkedés ezen forrásoknak megbecsülhetlen előnye; mert ezzel azok vize minden erőművi felhajtás nélkül, — a Szent-Tamás és Várhegyeket kivéve, — a községek minden részébe, a legmagasabb házak felső emeletéig volna vezethető. Az egész vízmű létrehozásához nem kivántatnék tékát egyéb, mint egy furlyuk lemélyezése a Dunakavics réteg alá, az első szilárd kőzetig, honnan a felszálló víz csővezetékben szorittatnék fel addig, amennyire önmagától emelkedni képes; ennél fogva a vízvezeték csupán egyszeri fölszerelést igényelne, annak fenntartása ellenben — a javítási költségeken kivül, — semmi kiadásba nem kerülne. Hátrányos tulajdonsága ellenben ezen vizeknek az, hogy langyosak és e miatt lehűtés nélkül ivásra nem használhatók. E nélkül tehát hiába volna azok vizének a városba való közvetlen bevezetése ; mithogy a csekély mélységű földalatti vezeték-csövekben a gyorsan folyó viz eléggé le nem hülhet, a langyos viz ivását pedig a nép nem szokja meg és inkább ragaszkodik a rósz, de hideg vízhez, melyhez szokva van, mintsem erőt vegyen természetén és lektizdje idegenségét a langyos víztől, mely sok emberben undort gerjeszt, némelyiknél pedig émelygést, sőt nagyobb bajokat is okoz. Az ivóvíznek a házaknál való lehűtése azonban a meleg évszakokban sok akadályba ütközik; mert a házak nagy része alatt pinezék nincsenek és a létezők is többnyire melegebbek, sem hogy az ivóvíz kellő lehűtésére alkalmasak volnának. A jéggel való lehűtés pedig a népesség legnagyobb részére nézve, nagyon költséges volta s a jégbeszerzéssel járó időveszteség miatt kivihetetlen. A lehűtésnek tehát, a vizitek az utczákba és házakba való bevezetése előtt, nagyban kellene történnie; mivégből — 15,000 lakosnak napi vízszükségletét átlag fejen kint 1 hliterre számítva, - egy legalább 4000 köbméter űrfogatu liűtőpincze építése volna szükséges, a Szent-Tamás hegy oldalában oly magasságban, ahova a forrásvíz önmagától emelkedni képes, mely pin- czéből a napi szükségletre kívánta tó viz lehűtve, önsúlyánál fogva vezettetnék el a házakba és a közkutakba. Egy ily hűtőpincze kivájása és béből - tozása mintegy 25.000 írtba, — a fúrlyuk csövezéssel együtt, legfölebb 3000 írtba, — a csővezeték hálózata pedig a kir. városban és a szomszédos községekben, a közkutakkal együtt 42,000 írtba, — az egész vízvezeték tehát megközelítőleg 70,000 írt költségbe kerülne. *) A 2 méter különbözet a mér6 eszközök tökéletlenségének, vagy a kút falán keresztül történhető vizelszivárgtknak is tulajdonítható.
