Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték (1887)
- 4 úgymint csatornázás, vagy a kutak alább mélyezése által, megszüntetni nem lehet és hogy e szerint kútvizeink minősége egyáltalán javítharlan. Azon kérdés merül fel tehát, hogy hol és miként lehetne a város területén, vagy annak közelében, jó minőségű kútvizet elegendő mennyiségben találni s azzal a lakosságot ellátni ? Ezen kérdés megoldásával huzamos idő óta többen foglalkoznak városunkban és a helyi lapokban is többféle nézet nyilvánult a megoldás módjai felől, melyek azonban sem gyakorlati eredményre, sem az elágazó nézetek egyesítésére nem vezettek. Nem lesz azért fölösleges dolog, ha én is hozzászól lók ezen tárgyhoz, ki a vidék földtani viszonyainak tanulmányozásával kapcsolatban, ezen kérdéssel is hosszabb idő óta előszeretettel foglalkozom. Esztergomban, annak előnyös földrajzi fekvésénél és kedvező földtani viszonyainál fogva, a jó ivóviz előállítása többféle módon lehetséges. A különbség e módok között csak a műszaki nehézségek és az előállítási költségek nagyságában létezik. Lássuk ezen módokat egyenként. A legközelebbi s legegyszerűbb módja a kútvizeinknél jobb minőségű ivóviz előállításának : a Szent-Tamás és Vizi-város községekben felszálló hévviz források valamelyikének bevezetése volna a város és a szomszédos községek minden részeibe. Ezen források a Várhegy alapkőzetét képező, szabályos és vastag rétegzett, tömött, dolomitos mészkőtelep vetődései hasadékaiból törnek elő, mely basadékok nyílásai úgy látszik, a Duna ágya alatt vannak, alluvial kavicsréteg által elborítva s a belőlük felszálló források ezen kavicstakaró által nagy részben el vanmik fojtva, másrészben pedig a nyílásoktól a Duna jobb partja felé elszoritva, hol azok a part alól, vagy attól nem nagy távolságban, a Szent-Tamásliegy tövénél létező laza alluvial homok rétegen keresztül bújnak a felszínre. Eredetük valószínűleg a triaskori fődolomit kőzetben van, erre mutat jelentékeny szénsavas mész- és magnesia tartalmak s a budapesti hév- vizekéhez hasonló vegyalkat.uk, — mely vizek kétségtelenül a fődolomitból származnak, —- és azon körülmény, hogy a fődolomit a kir. város közelében, a Fehérkő oldalában, szálban mutatkozik. Hőfokuk 28.7 C. mely arról tanúskodik, hogy jelentékeny, mintegy 350 méter mélységből származnak, eredetüknél azonban még nagyobb hőfokkal kel! birniok, mert a fődolomitból közvetlenül felszálló vizek (43 — 74 0.) mind melegebbek. Lehűlésük azon körülményből származik, hogy a felszínre jutásak előtt a striata- és a hárshegyi homokkő rétegek és a Dunakavies nagy mennyiségű hideg talajvizeivel elegyülnek, mely kőzetek a most említett várhegyi vetődésnek dél- nyugoti alásülyedt felén, a Duna alluviiuna alatt terülnek el, az északkeleti fölemelt rész felszínén pedig az előbbi kőzet a Várhegy felső rétegét képezi, az utóbbi pedig Szent-Tamás begy altján van települve. Ha tehát
