Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték (1887)
O mos min AI egos vizsgálat minden kétséget kizárólag kimutatta azon tényt, hogy a kir. város és a szomszédos községek talajában leméiyezett kutak legnagyobb részének vizei, az egészségre kártékony hatású ásványi alkatrészeket nagy mennyiségben tartalmaznak, de főleg szerves bomlási terményekben bővelkednek, melyek az egészségre nagy mértékben ártalmasak. Ennek tulajdonítandó nálunk bizonyos kóresetek szaporasága, a járványos betegségeknek, — különösen a gyermekeknél, — gyakori uralkodása, a lobos és senyves bántalmaknak pedig szünet nélkül való szórványos ismétlődése. — Ennek tulajdonítandó továbbá a népességnek aránytalanul nagy halandósága s az életkor átlagos rövidsége, melyekről a statisztikai kimutatások és az egészségügyi jelentések tanúskodnak és a melyeket meggyőzőig támogat azon megdöbbentő tapasztalás, hogy a kir. város népessége, daezára az idegenek folytonos településének, a légiit bbi 30 év alatt majdnem semmivel sem szaporodott. Kútvizeink rosszaságának helyi okai, — amennyiben azokat vegyelemzés nélkül meghatározni lehet, — a következőkben foglalhatók össze : Első és fő ok a város és a szomszédos községek talajának legnagyobb részt mély, a Duna közép színvonalát alig 3 5 m ternyivel felülha'adó fekvése, mely a talajvíz magasságát függővé teszi nemcsak a helyi légköri vízcsapadékok mennyiségétől, hanem egyszersmind a Duna színvonalának ingadozásaitól is. Hogy a talajvíz felszínének ingadozása mily nagy befolyással bir a közegészségre : azt dr. Pettenkofer müncheni tanár vizsgálatai eléggé kimutatták, melyek szerint a talajvíz siilyedése Münchenben okoza os összefüggésben áll a járványos betegségek és helyi kórok szapora fellép.ével, — a talajvíz emelkedése pedig a járványos kóresetek gyérülésével és időszakos megszűnésével. Második oka a kútvizek rosszaságának: a városi és községi területek legnagyobb részén, az altalaj lazasága és bomlásnak indult szerves maradványokkal telitett volta, mely az ezekből kifejlett ammóniák és nitrátok ál al ismerhető fel. — A talaj felső rétege ugyanis, mintegy 4 méter mélységig, kulturrétegből áll, melynek tanulnia : épületromok, emberi sírok és hulladékok, állati és növényi maradványok, sőt helyenként tófenék, miről az ásott kutakból és épületalapokból kiemelt földanyag tanúskodik. A kulturréteg alatt a felsőbb szintben márgás, mélyebben laza homok- réteg fekszik, alsóbb szintjében mállásnak indult dús magnesia-csillám (biotit) tartalommal egész 4—10 méter melységig, mely bomokrétegben ku- tamk és nagy részben csatornáink és emésztő gödreink vannak lemélyezve. Ezen homokrétegben a talajvíz minden irányban akadály nélkül terjed tova s a Duna színvonalával egyenlő magasságra emolkedik és száll alá. A homokréteg alatt egészen a várost környező hegyek lábáig, kavicsréteg terül. melynek vastagsága nálunk eddigolé ismeretlen. — Ezen kavicsréteg ki-
