Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték (1887)
18 — Ezen forrásnál a vizet szolgáltató réteg minden kétséget kizárólag meghatározható; amennyiben az a foraminiferák által jellemzett kisczelli tályag közvetlen felnijét képezi; s igy nem lobet más, mint hárshegyi homokkő, melynek minden tulajdonságaival bir és mely nem messze tőle, az országút fölölti dombháton, szálban fordul elő. Az említett farkukban, bár a viz benne kezdettől fogva magas színvonalra emelkedőit, a felszálló forrás csak a réteg teljes átfúrása után, a legalsó szintből tört elő s víztömegével minden elfojtására telt kísérletet megakadályozott. A forrás színvonala a Duna 0 fölött 20 méter, tehát Esztergom legmagasabb utczáját is 13 méterrel haladja meg. Az elősorolt harmad- és negyedkori víztartó rétegek közül, a kir. város területe alatt, vagy annak közvetlen közelében, a pectunculus homokkő és a lősz teljesen hiányzanak, amennyiben az előbbi már a szőllőlie- gyek oldalában kiékül, a lősz pedig a város fölötti hegylejtőkön nagyobb részt el van mosva. A pectunculus homokkő nagy kiterjedésben előfordul ugyan a kiskunéi és kőalljai tágas medenezékben, de több helyen meg vau szakadozva, e igy kiadó forrást nem Ígér, a doroghi és sárisápi völgyek nagy kiterjedésű pectunculus homokkő telepei pedig, a kenyérmezei- és a tokodi patakoknál megszakadnak és vizeiket azokba öntik. A futóhomok ellenben a kir. város alatt 6—-8 méter vastag rétegben van kifejlődve, ez azonban fertőzött vizet hord magában és laza alkatánál fogva, felszálló vizet nem ad. Hátra van tehát a hárshegyi homokkő, mely egy felszálló forrás nyitásánál egyedül, vagy esetleg az alatta elterülő striata homokkővel kapcsolatban vehető figyelembe. A hárshegyi homokkő a kir. város és a szomszédos községek alat-, nem nagy mélységben terül el. Hint lentebb mondva volt, a Szent-Tamás hegy alján és a, Várhegy északi oldalában szálban fekszik és a kuklünderi téglagyártelepen, a kisczelli tályag alól a felszín re bukkan, ezenkívül a most említett téglagyár kútjában és Szt-györgymezőn, számos kútban annak felső rétege eléretett, mely adatok arra. mutatnak, hogy az az fedő kisczelli tályag sehol sincs nagyobb vastagságban kifejlődve, illetőleg annak felsőbb rétegei erosio következtében el vannak hordva. Ha tehát, a kisczeli tálvagon keresztül, a hárshegyi homokkő aljáig egy fúrlynk liajta ik alá; akkor minden kétséget kizárólag felszálló forrás fog megnyittatni, melynek vize, zárt. oldalú csőben, legalább is a rárói, barátkúti, doroghi és tokodi források színvonaláig fog emelkedni. A hárshegyi homokkő vastagsága Dorogban mintegy 30 méter, a fedő kisczelli tályag vastagsága, pedig a kuklünderi téglagyár táján, legfölebb 20—30 méterre számítható, mert itt már annak alsó, homokosabb szintje
