Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték (1887)
1!) van elterjedve; eszerint nagy valószínűséggel várható, hogy a felszálló forrás mintegy (50 méter mélységben el fog éretni. Hogy a hárshegyi homokkő a Szent-Tamás- és a Várhegy oldalaiban, hol az a Duna 0 pontja fölött 6 méter magasságban szálban fordul elő, miért nem bocsát a felszínre bő vizforrásokat magából ? az abban leli magyarázatát, hogy ezen kőzetnek vízhatlan felnije mélyebben van a föld alatt, hol annak vize a fődolomitból fakad > hóvvízzel egyesül, továbbá abban, hogy a víz főtömege ezen homokkőnek csupán als» rétegében gynlemlik össze, melynek felszállása ellen a felső, töm ötté bb szövetű réteg gátul szolgál, mint ezt az említett doroghi fúrlynknál tapasztaltam. A viz mennyisége, melyet ezen réteg szolgáltatni képes, előre meg nem határozható ugyan, azonban ezen rétegnek ismert nagy felszinti kiterjedéséből következik : hogy annak víztartalma jelentékeny, legalább annyi, mint a belőle felszálló összes forrásoké. Ha tehát ezen rétegben Esztergomnál egy artézi forrás nyittátik meg, akkor az említett magas források vizbősége csökkenhet, sőt az is megtörténhetik, hogy azok közül a felsőbbek egészen elapadnak, ez esetben a vizszin magasságit a rétegben alább száll, ez azonban 100 métert meghaladó vizoszlopnál, az artézi kút vizében lényeges fogyatkozást nem okoz. Az artézi kút vizbőségét, a talaj víztartalmán kivii'. még a viz nyomása és a kút átmérője is szabályozzák. A városligeti ar ezi kút csővének átmérője 1-1 cinéter, vizbősége 13.5 méter magas vizoszlop nyomása mellett, 11,077 hliter, ennél magasabb viznvomás alatt tehát az esztergomi artévi kútban még nagyobb vizbőség várható, ha a kút színvonala a legalan.abb fekvő hegyi forrásnál fölebb nem szőrittatik. A kútnak aránytalanul nagy öble azonban a medencze vízkészletének kimerülését is okozhatja, mely esetben a forrás vizbősége a légköri csapadékok mennyisége szerint ingadozni fog. A megnyitandó forrásvíz minőségéről és vegyalkatáról előre nem mondható egyébb vélemény, mint az, hogy ezen viz minősége sem jobb, sem roszabb nem lesz a hárshegyi homokkőből fakadó ismert hegyi forrásokénál. Megtörténhetik ugyan, hogy a vetődések közelében, kén- és vas vegyek lesznek a vízben találhatók, ezek azonban kis mennyiségben, az egészségre nem ártalmasak és a viz állása közben, többnyire elillannak illetőleg lecsapódnak. A vetődések egyébiránt, a fnriszap vaskénog tartalmából, könnyen felismerhetők és helyváltoztatással kikerülhetők. A hárshegyi homokkőből eredő forrásvizek vegyalkatukra nézve ugyan még nincsenek elemezve, azonban a barátkúti, rárói, valamint a doroghi és tokodi források vizeinek közkedveltségéi, tiszta és könnyű volta azok jó minőségéről eléggé kezeskedik. Tanácsos azonban mégis, hogy azok az artézi kút fúrása előtt vegyelmeztessenek. Nézetem szerint tehát Esztergomban a jó minőségű ivóvíz előállítása, egy artézi kút fúrása által legczélszerűbben történhetnék, mert ez sajátkép nem 8*
