Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték (1887)
- 17 Az teli fit, a kérdés, hogy az elősorolt források, mely víztartó rétegekből szállniuk fel és hogy ezen rétegek városunk alatt, vagy annak közelében megvannak-e s milyen mélységben feküsznek ? Ezen kérdés megoldása végett a Fentebb leirt rétegeket, ismert tulajdonságaik szerint osztályozni kell. A fődolomitból, vagy a Dachslein-, lias-és jura mészkövekből ezen források nem származhatnak ; mert azok vizei oly magas színvonalra, milyen az említett forrásoké, nem emelkednek. Azok eredete tehát csak a harmadkon homokkövekben, vagy a negyedkori lősz- és futóhomokban lehet. A harmadkon homokkövek közt azonban a legalsó, a striata homokkő, bár annak vize egy doroghi fúrlyukban, 85 méternyire emelkedett a Duna 0 pontja fölött, mindazáltal kisebb felszinti kiterjedése miatt, kevesebb vizet tartalmaz, semhogy ily nagyszámú és bővizű forrásokat táplálni képes volna, ezen források közelében szá lban, seliol nem is észlel tetett. Hátra vaunak tehát: a hárshegyi homokkő, a pectuuculus homokkő, valamint a lősz és a futóhomok, melyek az elősorolt hegyi források vízgyűjtő rétegei nők tartli ató k. Hogy ezen források eredete a most emlitelt rélcgek melyikében van ? az közvetlen szemlélet utján, csak kevés esetben határozható meg, amennyiben a víztartó anyakőzet többnyire lősz, vagy homok által van eltakarva, ily esetben a megállapítás csak következte.és utján történhetik meg, ez azonban bármily okszerű legyen is, ritkán hat oly meggyőzőlog, hogy minden kétséget kizárna. Vannak azonban a, leirt források között olyanok is, melyeknél kétségtelenül kimutatható a kőzet, melyből erednek, amennyiben az vagy a forrásnál, vagy a.til csekély távolságban szálban találhat ». Ilyenek a Czigánvkút, Serkéskét, Urbánkút és Csurgókét, melyek az ott szálban levő pectuuculus homokkőből erednek és a cyrena tályagon folynak alá. Továbbá a Bárókét, melynek eredete a hárshegyi homokkőben, meg van határozva, úgyszintén a Barátkét, mely egy alluvial trachyttor- la-r.z álól száll fel ugyan, de a körülötte heverő ostrea gigantea héjai hárshegyi homokkőre mutatnak. Végül Doroghon a Kálvária-hegyi s a Fézfaerdő fölötti források, valamint Tokodon a Várborok oldalában és az Egyházvölgyben felszálló források szintűi a hárshegyi homokkőből származnak. Arról, hogy a hárshegyi homokkő felszálló vizet rejt magában; újabb biztos adatot szolgáltat Doroghon, a Közsgi kőszénbánya társulat által, a Nagy kőszikla északi lejtőjén, az országéton alul, Buchner József doroghi lakos szántóföldjén, 1884. évben vezetésem alatt, szén-kutatás czéljából, lehajtott 27 méter mély furl vük, melyei egy gazdag felszálló forrás nyittatott meg, honnan a viz most is szünet nélkül folyik alá ; s igy ezen farijuk valóságos aretzi kutat képez. 3
