Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték (1887)
8 — iít fölső végén, az északi part oldalban található vízvezetéki esövek tanúskodnak, melyek a széntjánoskúti és a csurgókúti forrásvizek levezetésére szolgáltak és valószínűleg a török időkből származnak. Ezen források vizei még nincsenek ugyan vegytauilag elemezve, azonban tiszta, színtelen, hideg voltuk és künynyüségük miatt, a szakértő orvosok által a legjobb ivóvizek közé soroltatnak, és a nép által igen kedveltetnek. Többnyire a hegyeket boritó lőszréteg alól bújnak elő, eredetüknek azonban valamely mélyebb vízgyűjtő laza rétegben kell lennie, melyből vetődési hasadéból), vagy kibúvó rétegfejeken jutnak a felszínre ; mert ezen források a lőszrogio felcő határa, közelében vannak és ennélfogva abból, ily magasságban állandó források nem származhatnak. Legjobb bizonyítékot szolgáltatnak erre a czigánykúti, serkéskúti, az Urbán kápolna fölötti és a csurgó- kúti források, melyek a cyrena-tályag fölött a pectunculus homokkőből erednek. A kir. városhoz legközelebb vannak a Vaskapuhegy délnyugoti lejtőjén, a Serkéskút, Czigánykút, Kóloskút, Urban kút és Csurgókat, — a szomszédos községekhez : a Szent-Jánoskút. Távolabb esnek, egyrészről a diósvölgyi, barátkúti, hármaskúti, fiugókúti, továbbá a vályoskúti, rárói és csipkevölgyi források, — másrészről a törökkúti, döbönkúti, holopkúti, fárikúti, irtványkúti nagy mihálykúti és majáliskúti források, — előbbiek a Vaskapuhegy délkeleti, a Maróthi- és Báró hegyek nyugoti s a Kétágú hegy északnyugoti oldalain, utóbbiak a Vaskapu északkeleti s a Maróthi hegy nyugati oldalában. Vizbőségük többnyire csekély és az időjárás szerint változó, köztük a diósvölgyi, barátkúti, hármaskuti és a csipkevölgyi a leggazdagabbak. Az elősorolt források közül vizvezetés czéljára első sorban a szentjános- kúti-, serkéskúti-, czigánykúti-, kolos-kúti-, urbánkúti-, csurgókúti- és diós- völgyi-lorrások volnának tekintetbe veendők, amennyiben azok a várost környező hegységnek a város felőli lejtőin, a hoz legközelebb esnek, inig a többiek attól nagyobb távolságban feküsznek, vagy közbeeső hegyek által vannak elválasztva. Az előbb nevezett források azonban oly kevés vizet szolgáltatnak, hogy azok 15,000 lakos szükségleteinek teljes ellátására együttvéve is alig volnának elegendők. Ezen források vize, azok medreinek kibővítése, vagy alább mélyítése által sem volna jelentékenyen gyarapithatő; mert azok a hegytetőket és felsőbb oldalakat boritó pectunculus homokkő apró gyűjtő medonozéiből származnak, melyek vizeiket anélkül is mind a felszínre adják, az alattuk fekvő réteg pedig vízhatlan tömött tályagból áll. A Diósvölgyi kút a többinél valamivel gazdagabb forrással bir, — Prokop János primási uradalmi mérnök ur számítása szerint, ki ezen viz bevezetésének tervével egy évtized előtt foglalkozott, — őzen forrás 24 óra alatt 800 hectoliter vizet képes szolgáltatni mely mennyiség a kút medrének kitisztítása és alább mélyesztése által, valószínűleg még növelhető is, amennyiben az jelenleg egészen elhanyagolt állapotban, vastag homok üledék által van elbontva. Ezen forrás a Szentháromság szobrától 5000 méter távolságra
