Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték (1887)

-—flöge tágas vr»lg\ katlan öble bon a lősz alól tűr elő, valószínűleg- a pectuncu- lus-honro-kkőbő! származik, melynek vezérkövülete, a pccfn'ne.uíns obovatns, a környéken előfordul. A forrás magassága a Széchenyi-tér .színvonala föfr.t: is.7 méter, a, táj innen a városig mérsékelten lejtős, közbeeső magaslatok nélkül ; minélfogva ezen forrás vize saját nyomásánál fogva lenne a város legmagasabb házaiba, sőt a Szent-Tamás hegyre is vezethető.

Még nagyobb vizbőséggel bírnak a régi tégláimtól délre elterülő csipke*- völgyi források, melyek az alluvial futó homok adód, valószínűleg a Kéí- ágivhegy oldalában töredékkép látható, edd ige lé meg nem határozott homokkőből erednek, magasságuk a Széchenyi-tér színvonala fölött 65*B2-t"»I lll-2S méterig terjed, hajdan a Pékmalomi tóba összegyűjtve malmot hajtottak, a malomgát átszakitása óta pedig a. futó homokkal betöltött tó medréből felszivárgó vizeikkel a szentlélek! patakot táplálják.

Ezen források kellőkép kitisztítva, vízvezetési czélra, kivált a diósvölgyi forrásvizének szaporítására, szintén fölhasználhatók és a diósvölgyi vezet *k kel az Ispitahegy alatt egyesíthetek volnának.

A diósvölgyi vízvezeték vascsővezette 1 készítve, víztartóval, vezeték-csőhálózattal és közkntakkal együtt 87,000 írtba kerülne. A csipkevölgyi források belefoglalása ezen felül még 20.000 fr kiadást igényelne.

A hegyi forrásokra alapított vízvezetékeknek azonban egy rósz tulajdonsága van és ez abból áll: hogy vizbőségük a légköri csapadékok mennyisége szerint változó; mivel a viz a medenc/.e legmagasabb sz ‘leiből nveretik, hol a viz színvonala nagy ingadozásoknak van alávetve, miből tartós szárazság idején az származik, hogy a vezeték kevés vizet ad, m;nt ez a inul évben a bécsi vízvezetékkel is történt.

Végül negyedik módja, volna a jó ivóvíz nyerésének a város területén, vagy annak közelében, egy artézi kút megnyitása.

Az artézi kutak neve általában a drágaság "ogalmával liozatik kapcsolatba, amennyiben a hírlapi közlemények és a természettudományi művek többnyire csak olyan artézi kutakról tesznek ,említést, melyek több száz méternyi mélységre vannak lehajtva.* több százezer forintba kerültek és a legolcsób- bakrél szélló hírek is 20—(50 ezer fit költségről beszélnek.

Ne ijedjen meg a tisztelt olvasó! Nem ilyen drága artézi kutat akarok én javaslatba hozni; vannak ezeknél olcsóbb artézi kutak is, melyek úgy szólván házi erővel előállithatok. Hiszen a s;ent.irás szerint Mózes vesszejével és a monda szerint, szcnt-László király karijával fakasztottak a sziklákb l forrásokat, melyek semmibe sem kerültek ; ké s'-gkivii! azért, mert oly helyeken nyittattak meg, ahol rejtett vizerek léteztek, — a mi egyébiránt semmit sem von le ezen eseteknek ez emberi felfogás rendes mértékér, meghaladó csuda-szerűségéből. —

A legutóbbi évtizedekben egy Richard nevű franczia abbé járt ismételve Magyarország különböző vidékein, ki növénytani ismereteivel, a vizenyős a!-