Esztergom szabad királyi város közönségének a Buda-Ujszőnyi vasút kiépítése tárgyában a képviselőházhoz tiszteletteljesen terjesztett emlékirata és kérelme (1871)

6

jától 1—2 mértföldnyire vannak, hova a koszén szállítása tengelyen átlag 12 krba kerül mázsánként, innen pedig a továbbszállítás hajón egész Pestig be- és kirakodással együtt 10 krba, összesen 22 krba. Ehhez járul még a raktári költség a dunaparton, mely a tetemes beruházásokat számításba véve mázsánként 2 krt tészen, valamint aj eletékeny fogyatkozás, melyet a kőszén a négyszeri fői- és lerakás által értékben és mennyiségben szenved.

Még nagyobb akadályt képez ennél a közlekedési utaknak részben elhagyott állapota és a közlekedési eszközök elégtelensége, sőt időközönkénti teljes hiánya. Ámbár ugyanis a környékbeli lakosság, majdnem kivétel nélkül foglalkozik kőszénszállitással; még is a mezei munkák ideje- vagy esős időjárás alatt a szállítást vagy egészen abban hagyja, vagy oly magas vitelbért követel, a milyet megadni a jelenlegi kőszénárak mellett sem lehet. Midőn pedig a téli időszak alatt a dunahajózás szünetel; a kőszén rendes fuvar - bére tengelyen Pestre kövezet- és hidvámmal együtt mázsánként 30 krt tészen, és még ily ftivarbérek mellett is a terméknek csak egy csekély része szállítható el, mig a többi rész a hajózás megnyíltáig az időjárás behatása következtében értékének 10 százalékát veszti.

Ily nagymérvű akadályokkal szemben az Esztergom-vidé- ki kőszénbányák kedvező termelési viszonyaik között is csak a jelenlegi magas kőszénárak mellett tarthatják fenn magukat. — Tudva van ugyanis, hogy normális bányászati viszonyok között a kőszénbányavállalat tiszta haszna egy mázsa kőszén mellett alig egy pár krajczárt tészen. — Azon időponttól fogva tehát, melyben egy kedvezőbb szállítási eszközökkel rendelkező vállalat nagyobb mennyiségű áruval lépne a verseny terére és érdekével megegyezőbbnek találná a kőszén árakat csak néhány krajczárral is alább szállítani: az országban páratlanul előnyös fekvésű és megbecsülhetlen gazdaságú Esztergom-vidéki kőszénbányáknak nemzetgazdászatunk kiszámithatlan kárára szünetelniük kellene és sorsuk hosszú időre el volna döntve.

Összehasonlítva a fentebb ismertetett állapotokkal a vasúti szállítás előnyeit, a között és az eddigi szállítási módok között szembetűnő külömbség mutatkozik. A vasúti vitelbér ugyanis mázsánként és mérföldenként 1 krjával számítvaDoroghról Pestre 5 krba, a kőszénvidék legtávolabbi ponjától pedig legfölebb 8 krba