Esztergom szabad királyi város közönségének a Buda-Ujszőnyi vasút kiépítése tárgyában a képviselőházhoz tiszteletteljesen terjesztett emlékirata és kérelme (1871)
7 kerülne, mi mellett még a feltárási pontoknak a vasút vonaláhozi közelségénél fogva a fogatokkali szállítás, valamint a be- és kirakodás és raktározás költségei is meggazdálkodhaték volnának; és e szerint a combinált tengely- és viziszállitás legkedvezőbb időszakában is vasúton legalább 15—18 krral, télen pedig 22—25 krral olcsóbban volna a kőszén Pestre szállítható, nem is említve azon előnyt, hogy az elporlásra hajlandó kőszén a folytonos szállítás által jelentékenyen jobb minőségben jutna a fogyasztók birtokába. Köztudomású dolog, hogy mily nagy befolyást gyakorolnak az Esztergom-vidéki kőszénárak a tüzelő anyagban folytonosan szűkölködő főváros kőszénáraira. Ennek oka főleg hazai kőszén- bánya-iparunk csekély fejlettségében és egyéb bányavállalatoknak a fővárostóli nagyobb távolságában rejlik ; minek természetes következménye az, hogy a főváros a más vidékekről szállított kőszén mellett az Esztergom-vidéki bányák aránylag csekély mennyiségű és drága termékét sem nélkülözheti sőt természetszerűleg arra van utalva, hogy szükségletének legnagyobb részét ezen bányákból födözze. A fentebb kimutatott vitelbér-különbözetet és egyéb a szállítással járó veszteségeket tehát egyedül a nagy jövőre hivatott fővárosi ipar és a fogyasztó közönség kénytelen viselni, a mi annál nyomasztóbb, mert a nagy keresletnél fogva más kedvezőbb szállítási eszközökkel rendelkező vállalatok rosszabb minőségű termékeiket is szintén hasonló árakon adják. Az ebből származó veszteség — a főváros évi kőszén szükségletét 5 millió mázsára számitva, — évenként a 700,000 ftotjóval meghaladja, mely összegből alig egy évtized alatt az egész buda-ujszőnyi összekötő vaspálya vonal kiépíthető volna. A főváros folytonosan növekedő tüzelőanyag-szükséglete és a tűzifa árának gyors emelkedése tehát az Esztergom-vidéki kőszénbányák termelésének fokozását közérdekű kérdéssé teszik. Az általunk elősorolt akadályok azonban a termelés nagyobb mérvű kiterjesztését annyira gátolják, hogy ezen bányaiparág kellő mér- tékbeni felvirágzása a fővárossali közvetlen vasúti összeköttetés nélkül a jelenlegi viszonyok között teljesen lehetetlen. Hogy ezt tapasztalati példával is bizonyítsuk; legyen szabad a pesti kőszén- bánya- és téglagyár társulatnak a lefolyt évi üzleti eredményére hivatkozuuk, melyből kitűnik, hogy ezen társulat eléggé kitér-
