Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

2!{. Doronicum L. Zergefű.

Gallér lapos v. félgömbös, pikkelyei 2—3 sorosak, egyenlők. Kögvirágok himnősek, csövesek, 5 fogú ereszszel, bunkósan, csonka, szőrös bibével. Sugárvirágok nyelvalakuak, anyásak, bóbitánál nem nélküliek. Kaszat csőrtelen barázdált. Virágok sárgák.

D. plantagineum L. Magyar Z. Sz. felálló, 35 cm. magas, hengerded, érdes, vonalas, mirigyszőrös, egyfészkü, ritkán 2—3 fészkű. Lev. gyapjasak, épélüek; tő és alsó szár lev. nyelesek, hosszasak, tompák, a felsők szárölelők, hosz- szudad-lándzsások, kihegyezettek. Gyöktörzse ferdén kereki- tott, vastag-gumós, ostorindák nélkül. Virág nagy, sárga. Kaszat borzás. A fészek pikkelyek hosszúak, mirigyszőrösek, szálas-lándzsások. — D. hungaricum Reich. Erdei száraz füves hegyoldalokon, hegyi réteken, Cserepes, Szentlélek, Pilisi h. A Valúskút fölötti hegyen, Gséven, Gerecse-hegyen.

24. Senecio Less. Üszögör.

Vaczok meztelen, kissé domború, fészke hengeres v. kúpos, egyenlő, alján iiszökös hegyű, apró mellék pikkelyekkel v. azok nélkül. A kögvirágok csövesek, 5 foguak, himnősek, a kerületen lévők félszeresek, egysorosak, termést hozók. Néha a virágok sugártalanok. Porhonok farknélküliek. A bibenyél megvastagodott kerek csúcsát körülveszik ecset formára apró szőrök. A kaszatok csőrtelenek. Bóbita szőrös. Virágok sárgák.

a) Sugártalanok.

S. vulgaris L. Aggófű Ü. Gy. rostos. Sz. felálló, ágas, csúcsán tömötten sátorozó. Lev. pókhálósak, egyébként kopaszok, szárnyasan-szabdaltak, az alsók nyélbe keskenyedök, a felsők szárölelők, fülesek, nyelvalaku karima virágai nincsenek. Kaszat pelyhes. Parlagokon és művelt helyeken igen közönséges.

b) Sugárosak, legöngyölődött sugáruak.

S. viscosus L. Enyves Ü. Gy. orsó-alaku. Sz. igen ágas, sokfészkü, sátorozó. Lev. szárnyasan-hasogatottak, csaknem