Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)
25 szárölelők, hosszú sallangokkal, mellékpikkelyei kétszer rövi- debbek a fészek leveleinél. Terméskék kopaszok. Virágok sárgák. Az egész növény mirigy szőrös, enyves. Kétágú-h., Cserepes, Kishegyi, Válúskúti erdei vágásokban, Szentlélek, Kesztölcz, Maróth, Dömösi hegyeken, Héreghnél a Gerecse- hegyen, Helembán, Kovácspataknál. S. silvaticus L. Erdei Ü. Sz. felálló, pókhálós, sokfészkü, sátorozó. Lev. érdesek, szárnyasan-hasogatottak, fogasak. Mellék pikkelyei odasimulók, igen rövidek. Vir. sárgák. Terméskék merev szőrüek. Nyelvalaku sugárvirágai begöngyölödöt- tek. Erdőkben, vágásokban, sziklás-cserjés helyeken, Kétágú-h., Kis-h., Cserepesi h., Szentlélek, Kesztölcz, Bikol, Dömös, Maródion, Gerecse-h., Kövesd, Bajtai h., Kovácspataknál, Börzsönyben. c) Nyelvalaku sugárvirágai kiterülve állnak. Levelek szárnyasan-hasogatottak. S. crucifolius L. Veresövii Ü. Gy. terjedő húsos, hengeres. Sz. felálló, pókhálós, felül sátorozó, sokfészkü. Lev. pókhálósán szőrösek, szárnyasan-hasogatottak, szálas-épélü sallangokkal. Fészke levélkéi vereshegyüek, a mellékpikkelyek kétszer hosszabbak. Kaszatok ziláltan merevszőrüek. Homokos-cserjés helyeken ritka. A doroghi és kenyérmezei patak partján, a táthi dunai sziget füves helyein; Tatában a Fényes forrás rétjén. S. Jacobaea L. Berzedt Ü. Gy. csonka, sokrostu. Sz. felálló, felül sátorozó, sokfészkü. Lev. visszásan-tojásdadok, az alsók félbe szárnyasak, nyelesek, a felsők szárnyasan-hasogatottak, ülők, tojásdad-szálas, fogas v. szárnyas sallangokkal. Mellékpikkelyek igen rövidek. Vir. sárgák. Terméskék kopaszok, a kügvirágoké merevszőrösek. Füves-homokos hegyi és dombos helyeken, réteken, útféleken, legelőkön. Válfaja S. aquaticus Huds. Erraticus Bert. Vizi Ü. Ép v. kevésbé osztott gyök és alsó szárlevelekkel, nem ritka nedves réteken s mocsárokban, meg a hegyeken is, pl. Vaskapu-h. és a Huta, Szentléleki hegyek vágásaiban.
