Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)
23 zsások, a külső pikkelyek fokozatosan rövidebbek a belsőknél, selymesen gyapjasak. Vir. aranysárgák. Kaszatok borzasak. Napos, kősziklás, cserjés helyeken. Erdő széleken, Cserepes, Kétágú-h., Szentlélek, Pilisi h., Szentgyörgymezei hegy, Strázsa-hegy, Kesztölcz, Gerecse-h. I. Britanica L. Bretan S. Gy. ferde, csomós. Sz. felálló, szegletes, szőrös, több fészkű, fürtösen sátorozó. Felső lev. szives aljjal szárölelők, hosszudad-lándzsások, az alsók nyélbe keskenyedők, mindnyájan alsó lapjukon pelyhesek v. gyapjasak. Fészkek nagyok, belső pikkelyei akkorák v. rövidebbek a külsőnél. A sugárvirágok hosszabbak a kögvirágoknál. Vir. aranysárgák. Kaszatok bordások, rövid szőrüek. Nedves réteken, folyók és patakok partjain. 22. Pulicaria Gärtn. Bolhafű. Fészke fedelékes. Vaczok kopasz, lapos. Bóbita kétsoros, a külső korona-alakú és rövid fogú polyvás pikkelyekből áll, a belső sor szőrös, és sokkal hosszabb. Porhonok farkasak. Egyébként Inulával egyenlő, melyhez korábban soroltatott is. P. vulgaris Gärtn. Közönséges B. Gy. ágas, egyéves. Sz. felálló, alacsony, igen ágas, széjjel terjedt ágakkal, szőrös. Lev. hosszukás-lándzsások, kerekített aljjal, ülők, ragacsosan szőrösek. Fészkek kicsinyek, gömbölydedek, bugásán sátoro- zók. Vir. sárgák. Karima virágok igen rövidek. Külső bóbita sertésen sallangos. Terméskék rövidszőrüek. Vizenyős gyepeken, parlagokon. P. dysenterica Gärtn. Réti B. Gy. hengeres, ágas, terjedő. Sz. felálló, tetején sátorozó, sokfészkü. Lev. hosszasak, mélyen szives aljjal szárölelők, alul sűrűén gyapjasak. Vir. sárgák, a sugárvirágok sokkal hosszabbak, mint a kögvirágok. A szőrös fészek pikkelyei serte-alakuak. A külső bóbita ko- rona-alaku aprón csipkés. Patakok partjain, nedves réteken, nedves cserjés helyeken.
