Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

Hegyi réteken, szőllők közt, cserjés-köves helyeken. Vaskapu h., Szentléleken, a Pilisi h.

I. ensifolia L. Kardlevelű S. Gy. igen terjedő, gyengén fás. Sz. egyenes, többnyire egyvirágu. Lev. nyéltelenek, szá- las-lándzsások, kihegyezettek, kopaszok, inasak, érdes éltiek; fészkek nagyok, levélkéi szemszőrösek. Vir. aranysárgák, a karima virágok nyelvalakuak, sokkal hosszabbak a csöves- tölcséres kögvirágoknál. Napos, bozótos helyeken. Vaskapun és m. is.

I. salicina L. Fűzlevelű S. Sz. barázdás, ágas. Lev. váltakozók, szives aljjal száröle] ők, lándzsások, kopaszok. Fészkek nagyok, levélkéi kurta szemszőrösek. Vir. aranysárgák. A sugárvirágok sokkal hosszabbak a középvirágoknál. Kaszatok kopaszok. Köves-cserjés helyeken, szőllők közt, réteken.

I. hirta L. Borzas S. Gy. hengeres, rostos. Sz. henger- ded, vonalas, borzas, 1—3 fészkű. Lev. borzasak, merevek, váltakozók, nyéltelenek, hosszasan-lándzsások, fűrészesek. Vir. aranysárgák. Sugárvirágai középvirágainál jóval hosszasabbak. Fészkek nagyok, pikkelyei levélidomuak, lándzsások. Kaszatok hosszukások, kopaszok. Erdei, hegyű napos, füves helyeken, különösen mésztalajon.

b) Terméskék rövidszőrüek.

I. Conysa DC. Berzedt S. Conysa squarrosa Sadl. Sz.

felálló, hengerded, ágas, sátorozó. Fészkek hengerdedek, számosak, sugárnélküliek ; fészek pikkelyei berzedtek, pelyhesek. Lev. hosszudad-lándzsások, felső lapjukon érdesen szőrösek, alul puha szőrösek. Vir. sárgák. Terméskék csúcsuk felé rövidszőrüek. Erdei, hegyi vágásokban, napos-cserjés helyeken. Fehérkőh., Háromszáz garádieson, kőaljai szőllők közt. Strázsa- hegyi sziklákon, Hideglelős-kereszt-h. Kétágú h., Szentléleken, Cserepesben, Késztől czön, Mogyoróson, Bikolon, Maróthon, Kovácspatakon.

I. oculus Christi L. Selymes S. Gy. vékony, terjedő. Sz. felálló, felül ágas, sátorozó, szőke szőrös. Lev. hosszudad lándzsások, felül-alul selymesen gyapjasak ; az alsók nyélbe keskenyedők, a felsők ülők. Fészkek nagyok, pikkelyei lánd-