Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

9

ventje, a mely,mint a szt-királyinak társháza,már III. Orbán 1187-ik évi bullájában emlittetik. ')

A Táthról Doroghra vezető ut közepe táján a szt. Lázár lovagjainak volt egyházuk és monostoruk némi körülfekvő majorsággal (Terra crucíferorum sti Lázári).

A kis Strázsahegyet Kerekmái nak, az öreg Strázsahegyet Nyirmál-nak, szikláját pedig Nyir- könek nevezték. Ezen dombok és a Dorogli előtt eltolyó Köved (Kued) vize közé eső területnek Nyirföld (Terra Nyir) vala neve, és rajta a királyi udvar néhány cseléde és egypár nemes tanyázott 2). Az említett domboknak a város felé néző alja pedig egész a Partospatakig, a szent- királyi keresztes lovagok Bille-föld (Terra Bille) nevű falujának adott helyet, a melynek egyháza szt. Margit tiszteletére vala szentelve3) Úgy látszik, hogy Billeföld helység csak a tatárjárás után keletkezett, mert 1249. előtt történt határjárásokban nem fordul elő.

Billeföldtöl keletre, az öreg téglaházon túl, azon a tájoD, a hol az esztergomi és kesztölczi határ találkozik, állott Bajon község (Villa Bo- yon). Határának hatodrészét a jános-lovagcknak szt. Keresztről czimzett esztergomi háza birta.4)

A Bajontól és Billeföldtöl a doroghi országút és a szöllöhegyek között körülbelül addig a nagy vizvezetö árokig, a mely a gyepmester háza táján végződik, húzódó területen a királyi udvar- nokok laktak (Terra udvornicorum extra fossatum). A királyi udvar szolgálatára kötelezett

») Mon. I. 133.—») Mon. 1. 369 380.—») Mon. I. 599. — ‘) Mon. I. 361.