Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

81

gomi polgárok iránt való jóakaratának kitüntetésére.—Azt óhaj tá ugyanis e nagy király, hogy az esztergomiak a balszerencse csapásaitól jobban meg legyenek óva, mint a tatárfutás idején, és azért az erősnek bizonyult várba akará őket telepíteni.— A várnak körülbelül ötezer négyszög ölnyi területe vala, és még ennek is legalább felét a két templom, a királyi és érseki palota, a kanonokok lakóháza és egy temető foglalta el. — A király tehát, hogy a polgárok számára helyet nyerjen, Vanchai István érseket arra kérte, hogy foglalja el a királyi palotát a melyet már Imre és Endre királyok úgy is elődeinek adományoztak, de a kik azt elfogadni nem akarták és engedje át ezért a vár területének ama részeit, a hol ö maga és cselédsége laktanak. — Az érsek IV. Ince pápa rendeletéhez hiven, nem tett nehézséget, s a csere 1249 márczius 15-ón meg lön erősítve — A király engedélyével az olaszok akartak a várba telepedni.

De a tatárok beütéséről terjesztett hírek nem valósultak; hazánk ez alkalommal ment maradt a háború iszonyaitól, s a demokrata szellemű s heves ojaszok nem lakhattak a vár védő fala mögött. Ők a városi élet szülőhazájából jöttek, s ősz kormányzathoz szokott szellemük nem tűrhette, hogy az erősségnek s igy telkeiknek is tulajdonképeni ura az érsek vala. - Függetlenségre törő vágyaiknak nem tetszhetett legterhesebb adózásaik, a vám és dézsma birtokosának, a káptalannak szomszédsága, a mely által ez nyomást gyakorolhatott reájuk. - Ők a

*

») Mon. I. 378.