Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)
52 kényelem hazájából jöttek s nem férhettek meg oly szűk területen. — Azért mindjárta telkek kijelölésénél viszálkodások támadtak, s még kar dók csattogásáról is szól ez események emléke. - Ezt az egyenetlenséget még az is szította, hogy a káptalan 1251-ben törvényesen be lön vezetve a vám birtokába '), és ez hosszú pörre adott a’kalmat, a melynek eredményéről alább fogunk szóllani. — Az érsek és a káptalan nem tűrhették szomszédságukban ezt az örökös civódást, s azért a királyhoz fordultak.-Béla pedig láttán, hogy jóakaraté szándéka meghiúsult, engedélyét visszavonta. - A királyi palotát a vár egész területével együtt véglegesen az érseknek adományozta ; a polgároknak pedig meghagyta, hogy régi helyeikre költözzenek vissza. — Az e dolgokról tanúskodó oklevél 1256 deczember 17-én kelt ugyan, de a visszatelepítésnek jóval korábban kellett megtörténni 2). Mellözük azt, hogy az oklevél erről, mint múlt eseményről beszél, s hogy a polgárok épületeiről egy szóval sem emlékezik, a melyekről pedig intézkedni, s talán értök kárpótlást nyújtani még is csak kellett volna ; mert azt, hogy hét év alatt semmisem épült volna, föl nem tehetjük. — Biztos adatok győznek meg bennünket arról, hogy már 1255-ben, tehát egy évvel az emlitett oklevél kelte előtt, városunkban a régi viszonyok helyreállottak volt.—Ez évben ugyanis Jakmini (Jakmynusj nevű olasz férfiú vala a város birája. - Ez bizonyságlevelet állított ki arról, hogy bizonyos Jóbnak neje Szent-Pál helység határában földet ') Mon. I. 386. — ») Mon. I. 439.
