Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

50

birtokán várat emelhessen. - Az efajta engedélyek közöl Esztergom történetére nézve legfontosabb az, a melyet Mária királyné nyert, mert ez adott alkalmat Pilis megyének Esztergomtól való elszakadására. — A király asz- szony ugyanis óhajtván, hogy legyen biztos menedékhelye, a hol zavargós időkben udvarával és a nyulszigeti kolostor apácáival, a kik között vala Margit, a királyi szűz is, magát megvonhassa, arra kérte férjét, hogy engedje meg neki a visegrádi puszta hegyfokon várat építeni. - Bélának beleegyezését kinyervén, nem kiméit semmi költséget, nem kímélte még ékszereit sem, csakhogy az erősség minél előbb elkészüljön. — Béla pedig, hogy nejének áldozatait megtérítse, a nagy részben király i birtokokból álló s már korábban külön megyévé alakított pilisi kerületet az uj várral neki adományozá 1259-ben. *) — De nem ez évben vált el Pilis Esztergomtól, a mint Bottka Tivadar véli, hanem korábban, mert már 1251-ben említi egy oklevél Fülöpöt, Pilis megye főispánját. 2) — Ez az elszakadt kis vármegye később Esztergom rovására terjeszkedett olyannyira, hogy Zsigmond király idejében az Esztergom tőszomszédságában fekvő Zamárd, Akospalota s Bajon helységek Pilis részei valának.3)

Ámbár ekként a tatárok betörésétől való félelem egyrészt Esztergom politikai fontosságának csökkentésére adott ugyan okot, de más részt alkalmat nyújtott IV Bélának az eszter>) Mon. I. 505. — *) Mon. I. 386. — •) Fejér. Cod.

Dipl. X. n, 345.