Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

48

ban uj hazára. — Esztergom lakosai lőnek a Rubini-ak, Jonini-ak, Godini-ak, Arcini-ak '). El- kini-ek, Giletti-ek 2), Nigrani-ak, Baldini-ak 3), és másoka kik uj tőkéket hozva magukkal, visz- szaállitották, sőt növelték az esztergomi piac régi hírét és élénkségét.

A királyi kamara hivatalnokai is visszatértek. — A tatárjárást követő évtizedből két kamaraispán névét ismerjük, a kik mindaketten a királyi udvar különös kegyét bírták. Az egyik, Szemény (comes Scemeyn), a mint neve is mutatja magyar vala, s a királynétól Bajon helység határában negyven holdnyi földet nyert ajándékul, a melynek birtokába 1244-ben lépett. 4) — A következő évben e jószága gyarapítására megvette Szemény Poroszlói Gyulától a Sartivan- veche nemzetségnek szomszédos birtokát; Vince nyitrai föesperestöl és ennek testvérétől Göncöltől (Guncel) pedig ezeknek ugyancsak Bajon határában fekvő földeit5). — Másik birtoka Nosztra (Nostrue) vala, a melyet V. István ki- rálylyal elcserélt bizonyos Udvarnok (Vdwor- nuk) nevű jószágért, a mely körülbelül a mai Bajna tájékán feküdt6). — A másik kamaraispán, Arcini (comes Archynus, Arcynus, Arru- cynus), velencei származású vala. — 1249-hen született gyermekét az ö kérelmére maga Mária királyné tartotta keresztvízre. — A királyi pár keresztfia Béla nevet és valóban királyi ajándékot

*) Mon. I. 525. — s) Mon. I. 571, 606. — *) Fejér Cod. Dipl. VIII. III. 502.— *) Wenzel. Árpádkori uj okm.- tár. VII. 178. — *) Mon, I. 360. — •) Wenzel. Árpádkori uj okmánytár. IX. 824.