Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)
47 időre azt a kiváltságot, hogy az ország határain belül nem kelle vámot fizetniük, mert különben alig magyarázhatnék meg, hogy a káptalan csak 1251-ben lépett ismét a vám jövedelmeinek birtokába. A vidéken is helyreállottak ez idő alatt a rendezett viszonyok. —Eljöttek lassankint azok, a kiknek a Vértesek s a Pilis rengeteg erdőségei nyujtának menedéket, és felépiték szétdűlt tanyáikat. — Nem egy község uj urat nyert.— így Simon gróf visszaérkezvén Rómából, vitézségéért és a haza körül szerzett egyéb érdemeiért, különösen pedig az esztergomi vár hősi védelméért visszanyerte Csenkét, s azonkívül nemzetsége több más jószágot is kapott az érdemek jutalmazásában, bőkezű királyától. *) — A. tatárjárás szülte pénzszükség is nem egy birtokost kény- szeritett jószága eladására. — így a muzslai nemesekről tudjuk, hogy lassacskán majd minden birtokukat eladták.2) A tavasz beálltával fokozott hévvel kezdtek a helyreállítás nagy munkájához az esztergomiak. — A hős johanniták elfoglalták régi helyeiket, meg lön vetve a ferencrendiek nagyszerű kolostorának alapja, fölépült Szenye úrnő palotája, elkészült ennek szomszédságában a káptalannak ismét egy háza, a melyet az szent István ünnepén (aug. 20.) Herbord és Yburnevü esztergomi polgároknak adott bérbe 3). - A király hivó szavának engedve, számos kereskedő jött Felsö- Olaszország tartományaiból, s lelt szép hazánk*) Mon. 345. — ’) Mon. I. 383, 429, 456, — •) Mon, I. 354.
