Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

46

ven rendelkező kereskedő nép pedig bizonyár» talált utat és módot, hogy felhasználva kincseit, gátat vethessen az éhség pusztító hatalmának.

Mig az esztergomiak városuk helyreállításán fáradoztak, november havában a király odaérkezett, és örvendezve látá a szorgalmas munkálkodás eredményeit. — Szent Márton ünnepén (nov. 11.) egy levelet intézett 1Y. Ineze pápához, a melyben arra kéri öt, hogy hallgassa meg követeit és szavaiknak hitelt adjon. — A hős Simon grófot és Bertalan pécsi püspököt küldé e levéllel Rómába, hogy értesítsék Krisztus földi helytartóját az ország szomorú helyzetéről, s kérjék ki bölcs tanácsát és hathatós segítségét. ’) — És mivel Esztergomban kevésbé vala szükséges közreműködése, néhány nap múlva eltávozott, b már nov. 16 án a nógrádmegyei Verőcén vala.2)

A kővetkező télaek zordon napjai, a melyek az építkezést akadályozták, a szervezésre lőnek fordítva. — Az esztergomiak számbavették ekkor veszteségüket, rendezték birtokviszonyaikat, helyreálliták jogaikat, hogy igy a rend által biztosított nyugodtsággal foghassanak majd újra a munkához. — Az örmények, a kiknek kiváltság-levele az elhamvad Esztergom üszkei közt veszett, a királyhoz fordultak, hogy engegje őket régi kiváltságaikkal élni. — Béla szívesen engedett kérésüknek, és 1243. március 31-én egy oklevélben ünnepélyesen biztositá jogaikat 3). - Valószínű, hogy az olaszok is hasonlóképen tőnek, s hogy ők is megnyerték legalább egy

*) Fejér Cod. Dipl. IV. I. 298. — ‘) Győri tört. és rég. füzetek. I, 298. — 9) Mon. I. 3*45.

í