Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

22

nem messze volt a nagy hévvizü tó ’), a melynek helyén ma a fürdő vendéglő áll. — Ugyanezen a tájon kellett lenni annak a nyilvános fürdőnek is, a melyről IV. Béla király 1238-ban azt mondja, hogy az ö nagyanyja, Anna királyné asszony, III. Béla felesége készitteté. 2)— Az itt szétszórtan fekvő házak, kertek, malmok egy kis községet alkottak, a melyet az oklevelek Toplicsának, vagy latinul Calidae Aquae-nelt neveznek, és a káptalan birtokai közé soroznak.

Egy 1290-ben kelt oklevél Pechen és Li- bar nevű helyiségeket is említ „in districtu et su- búrbio Strigoniensi“ 3). — Az egyik talán a vi- ziváros akkori neve; a másik meg ászt. Tamási prépostság jobágyainak községe lehetett.

Szent Tamás hegye ama prépostságtól nyerte nevét, a melyet annak ormán Jób érsek áilapitott Becket Tamás, cansterburyi érsek tiszteletére, a ki egyházpolitikai viszálkodások vértanúja vala, s a kinek dicsőségét akkor még félve emlegették az ilynemű zavarokba bonyolult külföld egyházi férfiai 4).

A várnak déli részén, a kősziklára vala építve a királyi palota 5), a mely még 1198-ban nem vala befejezve 6). — A várnak keleti oldalán emelte Jób érsek azt a nagyszerű román-stylü basilikát, a melynek romjait még a jelen század elején is „Szép templominak nevezte Esztergom népe. - Közte és a királyi lakás között épült az érseki palota. - Szent Adalbert ékes egyházá- * •)

>) Mon. I. 162. ») Mon. I. 326.—») M. Sion III. 764. *) Memória Bas. Strig. Ill 1. — •) Mon. I. 440.—

•) Mon. I. 156.