Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

23

tói észak télé esett szt. István vértanú kisebb és régibb temploma, körülötte a kanonokok lakásával és egy temetővel ').

A vártól északra eső síkon szt. György prépostsága állott, és ettől nyerte nevét szt. György-mezö. — A Barbarossa Frigyes császár vezérelte keresztes had itt szállott táborba 2). — A Vaskapunak Bala hegy volt a neve. — Tövében a Duna felé Urkuta (villa Wrcutha) nevű helység feküdt, a melynek emléke most is él az urkutai rétek elnevezésében. — Ennek egyrészét a tihanyi apátság, a másikat pedig a várbeli főtemplomban lévő szt. Lucza oltárának papja bírta 3). — Határos volt Zamárd faluval, a mely a Szamárhegy lábánál a Duna partján állott, s egyháza szt. Kozma és Dömjén vértanuk tiszteletére vala szentelve. - Birtokosa hajdan Déda ispán vala4) és ennek nevét őrzi máig a Déda csárda. - A Szamárhegy szikláját Csókás kőnek (rupes Chokasku) hívták, s tetején egy Szamárvár (castrum Zamarvar) nevű erősség vala, a mely azonban már 1292-ben romokban hevert. - Ettől délkeletre Baranya föld feküdt, a melyen annak birtokosa Ákos bán egy palotát épített, és ettől később a helység Ákospalota (Akuspala- taya) nevet nyert 4). - E palotának romjai most is láthatók a szt. györgy-mezei barátkut közelében az erdő mélyében. - Az Urkutától és Baranyától délre eső völgyet pedig, a melyben a Fári kút van, Balaföldnek nevezték.

>) Matheg Veterig Arcig Strig. Descriptio. Tab. I. — ■) Pertz. §§. XVII. 797.— «) Mon. I. 393. — *) Fejér. Cod. Dipl. VII. V. 510. — ») Fejér. Cod. Dipl. X. II. 235.