Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

21

(portus Danubii minoris) nevezik. — Valóban annyira alkalmas e czélra, hogy voltak, a kik mesterségesen készített csatornának mondották; de ezt aligha bizonyíthatnák be. — A szigeten a mely a város előtt fekszik, egy a boldogságos szűz tiszteletére szentelt apácza kolostor állott, a melynek romjait még nem régiben láthatta, a ki a nagy Duna partján a gőzhajó állomásától a kutyaszorító felé sétált. — Nem tudom, a múlt évi nagy árviz meg hagyta-e utolsó maradványait ennek az egykor hires klastromnak, a melyben vak Béla királyunk az 1136-ik év táján országgyűlést tartott. — Az apáczák anyagai viszonyai igen szerények valának. — Az esztergomi vám jövedelmének 15%-át, úgy látszik még Imre királytól nyerték ajándékul. Ezen kívül fekvő birtokuk is vala ; igy a mai Körtvélyes szigeten, a melyet akkor Zsidódnak hívtak 1).

Zsidód és apáczák szigete között járt a szt. királyi rév a Duna túlsó partjára, a hol Szt. Ki- rálylyal szemben az érseknek Szép nevű birtoka (Terra Scep) vala. — A rév jövedelmén az érsek és a szt. királyi keresztesek osztoztak. — A másik rév pedig Kákád (kokat), ma Párkány, és a kis dunai kikötő között járt és kelt, s jövedelme a káptalant illeté 2).

A vásártérről a vár felé szt. Lőrincz kapuján, a melyet egész a múlt századig Lörincz-ka- punak neveztek, vezetett át az ut. - A kapu előtt csörgedezett a Toplicsa (aqua Toplicha, a mint szláv neve mutatja), a mai hévviz, a meíyen keresztül a szt. Lőrincz hídja vezetett 3). — Ettől

1)MonI. 483.—■) Mon. 1.207.—*) M. SionIII.857.859.