Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)
20 Fejér György Codex diplomaticus — a VII. kötetének V-ik részében a 143 - 146-ik lapig egy állítólag 1198-ból származó vámszabályozást közöl. — Bennem gyanút keltett az a körülmény, hogy a pontosságáról híres Knauz kanonok úr sem a Magyar Sionban, sem Monumenták-ban meg se említi ezt az előtte minden bizonyai ismeretes, és úgy a káptalan, mint a város történetére nézve rendkívül fontos oklevelet. — S midőn jobban szemügyre vevén a dolgot láttam azt, hogy az irat kiállítója mindjárt avval kezdi, hogy az alább következő árszabás a káptalannak a vámról szólló régi oklevelei, könyvei és írásaiban foglaltatik : meggyőződtem, hogy ezt Imre király sehogy sem mondhatta, mert 1198-ban a káptalannak még nem lehettek a vám felöl régi írásai. — A későbbi átiratok pedig egyenesen csak IV. László királynak tulajdonítják, a ki 1288-ban adta azt ki I). — Ennélfogva le kellett mondanunk arról, hogy ez oklevél alapján részletes képet nyújtsunk Esztergomnak a tatárjárás kora előtt való kereskedéséről. Mielőtt a várostól elbúcsúzva tovább folytatnák topographiai sétánkat, vessünk egy pillantást a Dunára és a szigetekre. A kis Dunát a régi oklevelek kikötőnek *) *) Ennek az oklevélnek egyik részlete így szól : „Item de pellibus sgrionorum (Fejérnél: sguirconorum, sgotionum) duorum millium sex pondera solvantur.“— A sgrionorumot némelyek arany pénznek vélik.— Én még nem láttam az aranypénz bőrét, és nem is hiszem, hogy valaha szerencsém lehetne hozzá; azért azt gondolom, hogy a sgrionorum helyett sciurorum-ot kell olvasni, a mi által világos lesz a hely értelme, mert sciurus magyarul mókust, vagy is a természetrajz csudálatos nyelvén szólva, evetet jelent.
